Stumpf István: Élvonalba kell juttatni a magyar felsőoktatást

A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés – hangsúlyozta a Kossuth rádióban Stumpf István, aki mától kormánybiztosként felel a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatokért.

Budapest, 2015. március 20. Stumpf István, az Alkotmánybíróság tagja beszél a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón Budapesten, a Sofitel Budapest Chain Bridge szállodában 2015. március 20-án. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve jókora távolságra van a világ élvonalától – mondta a múlt pénteken kinevezett kormánybiztos a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Megírtuk, Orbán Viktor kormányfő múlt pénteken közölte, hogy február elsejétől a volt miniszter és alkotmánybíró, Stumpf István felel a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért. A miniszterelnök bejelentése szerint

a következő évek legfontosabb programja az egyetemek korszerűsítése lesz, ezért nem kevesebb, mint ezerötszáz milliárd forintot fektetnek az ágazatba.

A modellváltás azt szolgálja majd, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan fel tudják használni az intézmények.

Stumpf István szerint az egyetemek ma még nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon, ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás létrehozására – fogalmazott.

A kormánybiztos úgy véli, hogy

a fiatalok csak akkor fognak itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat.

Megjegyezte: negyven éve dolgozik a felsőoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.

A modellváltó egyetemek saját vagyont kapnak. Ilyenre a hazai felsőoktatásban még nem volt példa
Fotó: Kurcz Árpád

A kormánybiztos szólt arról is: az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból

a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására, további 172 milliárd pedig a szakképzési struktúra megújítására.

Folyamatosan egyeztetünk az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak – jegyezte meg Stumpf István, hozzátéve, hogy a fejlesztés nemcsak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.

Mint ismert, a fenntartóváltás első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt, azóta egy sor felsőoktatási intézmény esetében született hasonló döntés: a modellváltás érinti az Állatorvos-tudományi Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, a Soproni Egyetemet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Emellett megújul az egész agrár-felsőoktatás: az Eszterházy Károly Egyetemből kivált a Gyöngyösi Károly Róbert Campus, a Pannon Egyetemből a Georgikon Kar, és mindkettő a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be, akárcsak a Kaposvári Egyetem. Az így létrejött nagy agrárintézmény e hónaptól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.

Az átalakulást időközben az orvosegyetemek is fontolóra vették, az elmúlt hetek folyamán Debrecen, Szeged és Pécs egyetemének szenátusa is az alapítványi fenntartás mellett tette le a voksát.

Az állami egyetemek ingyenes férőhelyei egyébként a modellváltást követően is megmaradnak az érintett intézményekben. A változás lényege, hogy az intézmények a továbbiakban

nem államháztartási rendszerben működnek, vagyis gyorsabban tudnak reagálni, és ami nagyon fontos: saját vagyont kaptak, amire korábban soha nem volt példa. A feladatellátásához szükséges infrastruktúra is a saját tulajdonukba kerül.

Az állam ugyanakkor továbbra is stratégiai és aktív szerepet fog betölteni a felsőoktatásban, ám a jövőben sokkal inkább az egyetemek szolgáltatásait megrendelő szereplőként fog fellépni.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár korábban lapunknak azt hangsúlyozta: a modellváltás lényege, hogy az egyetemek olyan anyagi lehetőséget és mozgásteret kaptak, amellyel korábban sosem rendelkeztek. Szerinte a váltás

az autonómia kiteljesedését is jelenti, hiszen már nem a minisztérium a fenntartó, hanem egy szakmai grémium, amellyel a rektor és a kancellár naponta egyeztethet.