Szánthó Miklós: Nagyon káros, hogy bizalmatlanságot keltenek

A Helsinki Bizottság szerint a veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára „életveszélyes” lehet, ezért akarják megakadályozni, hogy a járványveszélyt figyelmen kívül hagyó és a jelentkezési kötelezettségüket elmulasztó, a karantén alatt önmagukat rendbontásokkal elfoglaló iráni egyetemistákat kitoloncolják az országból. Az Amnesty International erre pedig tudott még egy lapáttal tenni azzal, hogy kijelentette: a karantén sérti az emberek alapvető jogaik gyakorlásában – egyebek mellett ezekről az elképesztő megállapításokról is kérdezte Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját Huth Gergely a Karc FM Paláver című műsorában.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: a Nyílt Társadalom intézményei az elmúlt napokban már azzal riogatottak, hogy nincs meg a jogi alapja a járvány miatti intézkedéseknek. Hozzátette: a magyar közállapotra eddig jellemezhető nyugodtságot felváltotta az egyéni érdekek, óhajok megvalósulása, amely nem ismer olyat, hogy „közegészségügyi érdek” vagy „közérdek”. Huth Gergely véleménye szerint az, hogy a jogászok megpróbálják elültetni, hogy nem kell betartani ezeket a különleges helyzetben hozott intézkedéseket, az embereket a kormány által bevezetett szabályok ellen hangolják.

Szánthó Miklós mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett: nagyon káros, hogy bizalmatlanságot keltenek. Egyrészt beszélhetünk arról, hogy meg akarják akadályozni a kitoloncolást, ezzel pedig másodlagossá válik a magyar állampolgárok érdeke. A veszélyhelyzet jogi szükségességének kétségbevonása pedig azt ülteti el az emberekben, hogy nem kell betartani a szabályokat. A globális háttérhatalomról, a nyílt társadalomról szóló eddig megfogalmazott állításainkat eddig összeesküvés-elméletként fogták fel, holott látszik, hogy az összeesküvés igazából gyakorlat.

Mint ismert: bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról. Mindannyiuk ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség. Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még ma délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki. Az egyetemisták egyikét, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el, a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az idegenrendészeti eljárásban.

A Karc FM Paláver című műsorában Szánthó Miklós úgy fogalmazott: megrepedezett a liberálisok világa, hiszen a nemzetállamok – globálisan is jól érzékelhető – olyan jól működő problémamegoldásokkal álltak elő, melyek bizony azt mutatják: gyorsabban reagálnak a problémára, mint adott esetben például az Európai Unió. Az pedig, hogy számos ország különleges jogrendet vezetett be – ami a liberális demokráciának rémálma –, arra az élet védelmében volt szükség.

Az Alapjogokért Központ igazgatója arról is beszélt, hogy a nyugati civilizációra az a jellemző, hogy amint a normális társadalmi működést egy olyan váratlan behatás éri, ami megborítja azt, akkor az állam kilép a komfortzónából, így az „úgymond békeidőbeli, megszokott eljárásrendet felváltja egy olyan, ami alaphelyzetben bizonyos jogokat sértene. Így például a kijárási tilalom sértené a gyülekezési jogot, a karantén a szabadságjogot.”

De fontos hangsúlyozni, hogy a Helsinki Bizottság és a nyílt társadalom eszmerendszerét dédelgető liberálisok óriási tévedésben vannak, amikor azt hangoztatják, hogy nem sérülhetnek az emberi jogok. Ezek ugyanis minden esetben korlátozhatóak, hiszen az élet védelme sokkal fontosabb a gyakorlatban, mint a jogokat védeni szellemi szinten – fogalmazott Szánthó Miklós.

A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható.