Századvég: Magyarország a rend és a rendőrség pártján áll

A magyarok döntő többsége nem ért egyet a rendvédelmi szervek elleni kritikákkal és támadásokkal.

Hegyeshalom, 2020. március 12. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a rendőrség ellenőrzi a Magyarországra beutazókat Hegyeshalomnál, a határátkelőnél 2020. március 12-én. A szlovén, valamint az osztrák schengeni határon ellenőrzést vezettek be. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások miatt a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek – olvasható a Századvég elemzésében. Hozzáteszik: a nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak. A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is.

A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére. A kutatás alapján kijelenthető, hogy hazánkban a vizsgált intézmények (rendőrség, bíróság, ügyészség, országgyűlés) közül a rendőri szervekben bíznak a legtöbben: a megkérdezettek 73 százaléka vélekedik így, és csupán 24 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezzel összhangban a válaszadók 79 százaléka elégedett a magyar rendőrség munkájával, és 17 százalékuk helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szóban forgó hatóság nem végzi megfelelően a tevékenységét.

A felmérés a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint nem felel meg a valóságnak az a magyar sajtóban is megjelent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnének fel az intézkedések során”, és mindössze a 14 százalékuk ítéli meg eltérően ezt a kérdést. Még nagyobb az elutasítottsága – 82 százalék – annak a felvetésnek, miszerint hazánk „rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”, csupán a válaszadók 13 százaléka sokallja a rendőrség jogosítványait. A lakosság többsége több rendőrt látna szívesen az utcákon: a magyarok 66 százaléka növelné a rendőri állomány létszámát és jelenlétét, míg harminc százalékuk szerint erre nincs szükség.

A rend fenntartásához és a köznyugalom megőrzéséhez elengedhetetlen a rendőrség megfelelő finanszírozásának biztosítása, ennek ellenére New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti az említett hatóságok költségvetését. Magyarországon a hasonló kezdeményezések teljesen ellentétesek lennének a többség akaratával. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében rendpárti és a rendőri szervek oldalán áll: a megkérdezettek 88 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy – amerikai mintára – „Magyarországon is csökkenteni kellene a rendőrség (állami) finanszírozását”, valamint hasonló arányban – 87 százalék – vélik úgy a válaszadók, hogy a szóban forgó lépés a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna. Csupán hat, illetve kilenc százalék fogalmaz meg ellenkező véleményt.

Ezenfelül a Századvég 2019. őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége – 66,3 százaléka – kiemelten fontosnak tartja az olyan renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése vagy az engedelmesség. E megállapítást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok – többek között az Európai Értékrend Vizsgálat 2017-es hulláma – is megerősítik: Európa harminc vizsgált országából négy értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak, ezzel Magyarország a felső kétharmadba került.