Szentmisék zárt körben, a lábmosás szertartása sok helyen elmarad

Két szertartást tartanak nagycsütörtökön a katolikus egyházban, délelőtt megáldják a szent olajat, este pedig az utolsó vacsorára emlékeznek.

Nagycsütörtök délelőttjén a katolikus egyház székesegyházaiban a főpásztorok hagyományosan olajat vagy más néven krizmát szentelnek – tájékoztatott közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata.

Ekkor áldják meg azokat a szent olajokat, amelyeket a keresztség, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés vagy a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak.

Ezen a szentmisén az evangélium elhangzása után a papság megújítja a szenteléskor tett ígéreteit, kifejezve ezáltal közösségét a főpásztorral és az egész egyházzal. Idén hazánk számos székesegyházában ezt a szentmisét csak zárt körben tartják meg, van, ahol a papság közvetítésen keresztül kapcsolódik be a szertartásba.

A lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad ugyan, annak alázatra hívó gesztusa azonban enélkül is érvényes
Fotó: MTI

Az esti liturgia az utolsó vacsorát, Jézus elárultatását és elfogatását tárja elénk, a szenvedéstörténet kezdetét. „Az utolsó vacsora az első szentmise és az Oltáriszentség alapításának az ünnepe. Jézus ezen a vacsorán adja a főparancsot: »Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket.« Olyan tanítás ez, amelynek a szolidaritásra és összetartásra vonatkozó üzenete a mai világban különösen is időszerű” – tette hozzá az MKPK sajtószolgálata.

A nagycsütörtöki evangélium a lábmosást tárja elénk, azt a cselekedetet, amellyel Jézus, az Úr és Mester a legalantasabb munkát vállalva mosta meg a tanítványok lábát.

Ez a cselekedet örök időkre szóló példaadás, hogyan kell egymást alázatos szívvel szolgálni. A lábmosás szertartása a legtöbb helyen elmarad ugyan, annak alázatra hívó gesztusa azonban enélkül is érvényes.

Az esti szentmise elején a jelképek még az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A „Dicsőség”-re minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a „Glória” bevezető sorait követően nagyszombat estig elnémulnak. A mély gyász jeléül ezután már csak a kereplők szólnak.

A néphagyomány szerint ilyenkor a harangok „Rómába mennek”, és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei. Megrázó ellentét, ahogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.

A szentmise részeként az áldozás után az oltáriszentséget a pap a templomon át elviszi őrzési helyére, egy mellékoltárhoz vagy egy kápolna tabernákulumába. Ez a cselekedet Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi. Ezután történik az oltárfosztás, amikor is eltávolítanak az oltárról minden díszt, beleértve az oltárterítőt is, emlékeztetve Jézus elfogatására és a passió kezdetére.

A szertartás végén a csend jelzi a Jézus szenvedésével együttérző fájdalmat.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke április 1-jén, nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor mutat be krizmaszentelési szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Hol és mikor követhető élő szentmise-közvetítés? A Magyarkurír.hu katolikus hírportál összegyűjtötte a lehetőségeket.