Tele kasszával veszi át az ellenzék a kerületeket

Miközben az ellenzék kommunikációjának és önkormányzati választási sikerének egyik alappillére az, hogy a „Fidesz lop”, a fővárosi kerületek átadásánál kezd kirajzolódni a valóság, ami messze nem támasztja alá a balliberális oldal korrupciós vádaskodásait. A kormánypárti vezetésű önkormányzatok ugyanis rendre többmilliárdos költségvetési tartalékkal adják át az új vezetésnek a hivatalt. Ezzel szemben a 2010-es választás után a szocialista vezetésű kerületek súlyos adóssággal hagyták el az önkormányzatokat.

Budapest, 2019. szeptember 13. Karácsony Gergely ellenzéki fõpolgármester-jelölt (j3), Gy. Németh Erzsébet, az ellenzék DK-s XVII. kerületi polgármesterjelöltje (j2) és Pikó András (j) az ellenzéki pártok demonstrációján a VIII. kerületi Práter utcában 2019. szeptember 13-án. Az ellenzék közösen állt ki VIII. kerületi polgármesterjelöltjük, Pikó András és törvénytelen adatkezeléssel vádolt kampánycsapata mellett. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Folyamatosan zajlik az önkormányzatok átadása a fővárosban, a kormánypártok leköszönő polgármesterei pedig sorra hozzák nyilvánosságra az általuk eddig felügyelt büdzsék adatait; ezek szerint rendre milliárdos közvagyonokkal, meggyőzően pozitív költségvetéssel adják át hivatalukat az ellenzéki koalíció győzteseinek. Például az I. kerületi folyószámlán 2,651 mil­liárd forint van, ezenfelül 7,528 milliárd forintot tart Magyar Államkötvényben az önkormányzat.

A II. kerületet 2006-ban 600 millió forint működési hiánnyal és másfél milliárd forintos hitellel vette át Láng Zsolt a szocialista Horváth Csabától. (Attól a Horváth Csabától, akiről Karácsony Gergely egy szeptember végén nyilvánosságra került hangfelvételen azt mondja, neki legalább annyi esze van, hogy tudja, mi az, amiért börtönbe lehet menni.) – Most hatmilliárd forinttal a számlán, valamint nagyjából húsz megkezdett projekttel – amelyek 21,5 milliárd forint összértékű fedezete a következő évekre rendelkezésre áll – adtuk át a hivatalt – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Dankó Virág korábbi alpolgármester.

Nyolcmilliárd forinttal adta át a harmadik kerületet Bús Balázs, míg az újpesti önkormányzat bank- és értékpapírszámláin levő pénz és állampapír-állomány összege kilencmilliárd forint volt a választás másnapján. Hassay Zsófia, Terézváros fideszes vezetője lapunknak azt mondta, az átadás-átvételkor 12,2 milliárd forint volt az önkormányzat bankszámlaegyenlege, értékpapír-állománya pedig kétmilliárd forintot tett ki. Ezzel szemben 2006-ban a balliberális városvezetés közel kétmilliárd forint hiányt hagyott hátra. Bácskai János, Ferencváros korábbi polgármestere felidézte, a 2010-es átvételkor négy és fél milliárd forint fejlesztési hitelből adódó hiánnyal szembesültek.

– Most a hivatalt közel kilencmilliárd forint többlettel adtuk át, amelynek nagyjából csak a fele van betáblázva – közölte a távozó városvezető. A XVIII. kerületet tízmilliárd forint adóssággal örökölte Ughy Attila 2010-ben, és közel öt és fél milliárd forinttal adta most át az ellenzéki Szaniszló Sándornak. A főváros pedig, amely a Demszky-éra utolsó évében, 2009-ben 250 milliárd mínuszban volt, most 78 milliárd forintos fejlesztési hitellel kerül Karácsony Gergelyhez. Vagyis Budapestnek működési hitele nincs, és érdemes megjegyezni, hogy a BKV hitel nélkül gazdálkodik, szerény nyereséggel.

Emlékezetes, a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok alatt megötszöröződött az önkormányzatok adóssága. A települések megmentésének érdekében az Orbán-kormány 2010 után úgy döntött, az állam három lépésben – az iskolák, kórházak és egyéb intézmények átvételével, a járások létrehozásával, majd az önkormányzatok adósságának két lépcsőben történő kifizetésével – konszolidálja a helyzetet.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője tegnap azt közölte, a Fidesz-KDNP leköszönő budapesti kerületi polgármesterei összesen mintegy 93 milliárd forinttal adták át az önkormányzatokat az utódaiknak, hiány és adósság sehol nincs. – 2010 után a kormány ezt a tíz kerületet 46 milliárd forint adósságtól szabadította meg, ebből 42 mil­liárd forint olyan városrészben keletkezett, ahol korábban baloldali vezetés volt – tette hozzá.