Túlságosan is könnyen juthatnak kábítószerekhez a középiskolások

Nincs olyan középiskola Budapesten, ahol ne lenne jelen napi szinten a drog — mondja lapunknak a helyzetet belülről és közelről ismerő fiatal, aki úgy tapasztalja: ma már a kábítószerek gyakorlatilag minden formája és fajtája könnyen beszerezhető. Ugyanakkor megnyugtató, hogy tapasztalatai szerint a diákok többsége nem él ezekkel a tudatmódosító szerekkel.

Interjúalanyunk szerint a tanárok tudomásul veszik a kialakult helyzetet (képünk illusztráció) Fotó: Reuters

„Nem, nem tudok cuccot szerezni, értsd meg, már nem foglalkozom vele. Nem, nem is tartom a kapcsolatot velük, hallod? Akit ismertem, az vagy a kóterben van, vagy már nem lélegzik.” A fiú elveszi a füléről a telefont, és fejcsóválva mondja nekem: „El sem hiszem, hogy még mindig megtalálnak ezek az arcok, pedig már hónapok óta nem csinálom a bulit.”

A húszéves fiatalember, nevezzük A.-nak, 16 éves korától majdnem négy éven át terjesztett drogot. A múlt év végén azonban, miután végignézte az egyik barátja agóniáját, kiszállt. Már „csak” fogyasztó, erről, mint mondja, nem tud és nem is akar lemondani, nyolcadikos kora óta füvezik.

Amikor azt kérdezem tőle, hozzá lehet-e jutni drogokhoz a fővárosi középiskolákban, a válasza egyértelmű igen. „Nemcsak fűhöz, de speedhez, ecstasyhoz is, mondjuk kokainhoz, heroinhoz nehezebb. Megy a biofű is, mert míg az átlagos minőségű marihuána grammja 2500, a prémium minőségűé 3000-3500 forint, addig a szintetikus fű már 500 forinttól beszerezhető. Aki nem hülye, persze tudja, hogy ennyi pénzért ez nyilván nem jó cucc, de aki csóró, annak erre futja. Aki nem ismeri, az ráadásul nem tudja, hogy az első pár alkalommal nagyon rosszul lesz, de ha ezt túléli, akkor ugyanolyan hatással lesz rá, mint a sima fű, és olcsóbban hozzájut” – magyarázza.

Azt mondja, a tanárok tisztában vannak azzal, mi folyik az iskolákban, de nem szólnak sem a szülőknek, sem a rendőrségnek, tudomásul veszik, hogy ez van. „Volt, hogy totál be voltam tépve a suliban, láttam is a tanár szemé­ben, hogy tisztán levette, mi van velem, de ment tovább. Pedig ekiztem, vagyis ecstasyt használtam, remegett az állkapcsom, nyilván ökölnyiek voltak a pupilláim, mégsem csinált semmit.

Rendőrségi ügy csak akkor lesz, ha valaki köp.” S vajon a szülők tudják-e, ha a gyerekük szerhasználó? – kérdezem, mire A. úgy felel: van, amit észre lehet venni, de a fű például jól titkolható. „Aki reggel elszív egy spanglit, azt már nem lehet kiszagolni, mire a gyerek hazaér az iskolából. Az ecstasyval más a helyzet, mert annak 3-4 hónap használat után egyértelmű jelei vannak: csúnyább lesz a bőr, nehezebb, széteső a gondolkodás, és ha az illető nem jut szerhez, mondjuk két hétig, állandóan fázni fog, remeg, rosszkedvű, tipikus elvonási tünetek jelentkeznek nála. A műfű vagy herbál, amit K2, füstölő vagy spice néven is ismernek, főleg az elején nagyon durva tüneteket produkál, a tag annyira rosszul van, hogy lehet, fel sem tud kelni, ezért az sem annyira ajánlatos, ha szülőkkel él az ember.”

Interjúalanyunk szerint a tanárok tudomásul veszik a kialakult helyzetet (képünk illusztráció)
Fotó: Reuters

A drogos virágnyelv – teszi hozzá – tovább csökkenti a lebukás veszélyét. Ha azt kérdezem akár a telefonban, akár a metrón, hogy most vettem négy brokkolit, átjöttök enni?, akkor csak a beavatottak tudják, hogy füvezni hívom őket. Vagy azt kérdezem: jön velem valaki focizni? Erről mi tudjuk, hogy ecstasyról van szó.

A. azt mondja, az elit gimnáziumokban élnek a legtöbben kábítószerekkel, ahol nagyon erős a nyomás, nagy a követelmény. Vannak, akik rendszeresen speedeznek, kokainoznak, mert akkor jobban megy, mondjuk a matek, az iskolai vécében vagy ha van, az udvaron szívják fel. Sokan nyugtatóznak is, A. azt mondja, nagyon könnyű hozzájutni olyan pszichiátriai gyógyszerekhez, mint a Xanax, a Frontin vagy a Rivotril. A szintetikus szerekre tapasztalatai szerint a művészeti iskolák tanulói a legfogékonyabbak. „Van, aki naponta több lapot, bélyeget, tripet, vagyis LSD-t is elhasznál. Egy srác mesélte, hogy amikor dupla vagy tripla rajzórájuk van, előtte egy-másfél órával felnyalja, aztán ami megjelenik a papíron, azt rajzolja le, másnap meg látja, és mondja, hát ez jó lett!”

A. szerint ugyanakkor a diákok többsége nem él kábítószerrel. Ő tavaly érettségizett, és a 25 fős osztályból hatan voltak, akik rendszeresen használtak füvet vagy ecstasyt. Ezeket a drogokat most is be lehet szerezni az iskolában, vagy azokon kívül is, a város több frekventált pontján is nagyban megy ez üzlet.

Minden ötödik kipróbálta már

A Drog Fókuszpont – Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2016-os adatai alátámasztják A. szavait. Az általuk megkérdezett 9–10. osztályos diákok 26,8 százaléka azt mondta, hogy fogyasztott már életében valamilyen tiltott vagy legális drogot. Csaknem minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbálta már az úgynevezett dizájnerdrogot. Az iskoláskorúak körében a legelterjedtebb kábítószer a marihuána a 9–10. évfolyamon. De népszerűek a szintetikus cannabinoidok, az orvosi javaslat nélkül szedett nyugtatók/altatók és ezek együttes fogyasztása is alkohollal.