Új kríziskezelő központtal bővült a magyar hírszerzés

Az új kríziskezelő központból valós időben követik a hírszerző műveleteket, illetve kapcsolatot tartanak a külföldön lévő munkatársakkal.

A technikai és szervezeti fejlődést mutatja, hogy fél éven belül a második új központtal bővült a magyar hírszerzés – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az Információs Hivatal Kríziskezelő Központjának átadásán.

Szijjártó Péter beszédét az irodához eljuttatott hangfelvétel alapján az MTI idézte. (Hogy pontosan hol található az új központ, bizalmas adat, így ott fotó sem készülhetett. – A szerző)

A tárcavezető az átadáson emlékeztetett, hogy május végén adták át az Információs Hivatal Oktatási és Képzési Központját, most pedig a kríziskezelő központ kezdi meg működését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar hírszerzés új krízisközpontját adta ma át
Fotó: Magyar Nemzet

– Világosan látszik, hogy egy új világrend van kialakulóban, egy olyan világrend, amely új feladatokat hoz el és határoz meg számunkra

– hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a nemzet biztonságának garantálásához hatékonyan kell elemezni és értékelni a világban végbemenő változásokat. Erre a gyors reagálásra és elemzési képességre most mindennél nagyobb szükség van, hiszen az elmúlt 10-12 év legeseménydúsabb, egyúttal legzavarosabb esztendejének végéhez közeledünk.

– Az elmúlt 10-12 évben volt minden: pénzügyi válság, természeti katasztrófák, migrációs hullámok és szokatlan mértékű terrorfenyegetettség Európában. Mégis 2020 hozta el a legnagyobb ellenséget, ami eddig ismeretlen volt: a koronavírus-járványt

– fejtette ki. Ezt alátámasztja, hogy a legnagyobb, leggazdagabb országok is nehézségekkel küzdenek, az egészségügyi ellátórendszerük „pattanásig feszült”, a rendfenntartó intézményeik pedig új típusú feladatokkal szembesülnek, miközben a világgazdaság jelentős visszaeséssel néz szembe – közölte.

– Azt is látni kell, hogy a világjárvány nem felülírta, hanem sokkal inkább tovább súlyosbította azokat a kihívásokat, amelyekkel eddig is szembe kellett néznünk. Ilyen például a terrorizmus, amely egészen új lendületet kapott – mondta a miniszter. Aki szólt arról is, hogy

a járvány miatt az oktatás és a szociális élet egy része a digitális térbe helyeződött át, és ez lehetőséget ad a terroristáknak a kibertámadásokra, illetve hogy gyorsabban, hatékonyabban terjesszék szélsőséges ideológiájukat.

Felhívta a figyelmet, hogy 2020 első felében 30 százalékkal nőtt a kibertámadások száma, és ezek egy része a kritikus infrastruktúrát érte. Szijjártó Péter szerint

ide kell sorolni az álhírek terjesztését is, amivel sok esetben az egyes országok védekezési hatékonyságát gyengítik, de oly mértékben, hogy ezzel már emberek életét is veszélybe sodorják.

Hozzátette, ez az időszak rendkívüli mértékben megnöveli a biztonság jelentőségét, így a hírszerzését is. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan kríziskezelő központ álljon rendelkezésre, amely a XXI. századi követelményeknek, a nemzetközi titkosszolgálati sztenderdeknek is megfelel, és lehetővé teszi, hogy az ország reagálóképessége megszakítás nélküli legyen. Jelezte, hogy a most átadott központban a nap minden órájában és a hét minden napján folyik a munka, onnan valós időben követhetik a folyamatban lévő műveleteket, illetve kapcsolatot tarthatnak a külföldön lévő munkatársakkal. Kialakítása 1,5 milliárd forintba került, de ez szükséges és jó befektetés volt, hiszen ilyen kríziskezelő központ nélkül ma már modern hírszerzési működés gyakorlatilag elképzelhetetlen – fogalmazott Szijjártó Péter.