Légszennyezettség Magyarországon és a régióban – ki tegye meg az első lépést?

A hideg idő és a fűtési szezon kezdetével a légszennyezettség kérdése mindig az érdeklődés homlokterébe kerül: az „Elindult a fűtési szezon, rögtön romlott a levegőminőség” és hasonló című cikkekre minden évben számíthatunk. Magyarország szorosan követi a regionális és tágabb európai trendeket, de szomszédainknál sincs ez másképp. Az állami és szabályozói felelősség kétségtelen, de rajtuk kívül még kinek lenne kötelessége megoldani a problémát?

Magyar Nemzet
Forrás: Green Policy Center2021. 04. 06. 15:54
null
A Rajna-vidéki Neurath településen is küzdenek a légszennyezéssel Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téli időszakokban borítékolhatók úgy a légszennyezettséggel foglalkozó cikkek és nyilvános viták, mint az azokkal kapcsolatos állampolgári bejelentések számának növekedése – ez ráirányítja a figyelmet az egyre erősebben háztartásitüzelés-nehézzé váló szektor régi-új realitására és problematikájára – olvasható Vajda Péter a Green Policy Centernek készített elemzésében.

Gazdaságos a távfűtés

A szenior környezetvédelmi szakértő, az Energiaközösség Titkársága (Bécs) munkatársa felhívja a figyelmet: míg a XX. században az ipari kibocsátók domináltak, addig napjainkra az ipari szektorok (különös tekintettel az energiaszektor) átalakulásának és a szabályozás szigorodásának az együttes hatása jelentősen csökkentette a szektor kibocsátási arányát. Ez pedig „felértékelte” más kibocsátók – főként a háztartási tüzelés és a közlekedés – szerepét.

A háztartási tüzelés és a közlekedés esetében az egyéni felelősség és az önkéntes jogkövetés szerepe lényegesen nagyobb – hangsúlyozza Vajda Péter. A háztartási tüzeléssel és a közlekedéssel kapcsolatban is felmerülnek az egyéni felelősség, a(z energia)szegénység és a szemléletformálás és -váltás gyakran egymással is összefonódó kérdései. Városi környezetben az egyik legfontosabb feladat lenne a távfűtéssel kapcsolatos averziókkal történő leszámolás – ez a fűtési forma ugyanis megfelelő számú felhasználó esetén az egyik leggazdaságosabb lehetne.

Pozitív eredmények

Sajnálatos módon a jellemzően a kommunizmus idejéből megörökölt, rendkívül pazarló rendszerek, majd a kilencvenes évek második felétől meginduló lecsatlakozási hullám azt eredményezte, hogy az egyre kevesebb rendszerben maradó számára a rendszer egyre csak drágult, miközben karbantartásra és fejlesztésre egyre kevesebb jutott, így sokaknak a „rossz fűtési rendszer” szinonimájává vált. Vajda Péter szerint családi házas környezetben a szemléletformáló és szociális intézkedések ötvözete vezethet eredményre, gyakran nem könnyű azonban elkerülni a gyakorlati buktatókat.

A városi levegőminőség szempontjából pozitív eredmény a hibrid és villanyüzemű személyautók egyre jelentősebb térnyerése
Fotó: Flickr

A közlekedési szektorban a műszaki vizsga követelményeinek szigorú betartatása kellene, hogy jelentse a „kályhát”, amelytől elindulhatunk. Az elöregedő, különösen a dízelüzemű járművek fokozatos kivezetése már rövid távon is mindenképpen szükséges. Sajnálatos módon az elmúlt év járványhelyzete érthető okokból világszerte nem a tömegközlekedés népszerűségének a növekedését hozta magával, és a korlátozások mind további húzódásával rövid távon ez a negatív hatás minden valószínűség szerint velünk is marad – hívja fel a figyelmet a környezetvédelmi szakértő. Különösen a városi levegőminőség szempontjából pozitív eredmény ugyanakkor a hibrid és villanyüzemű személyautók egyre jelentősebb térnyerése (főleg a taxik esetében).

Magyarország jó úton halad

Mivel a nagy tüzelőberendezésekről szóló 2001/80/EK irányelv 2018 januárja óta már az Energiaközösség területén is életbe lépett, ennek megfelelően a szerződés részes feleinek komoly fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, valamint az üveghatású gázok kibocsátásának beárazása is egyre inkább közeleg.

Ennek köszönhetően a következő években jelentős átalakulás és kibocsátás-csökkentés várható ezekben az országokban is.

Ez viszont – ahogy fentebb láthattuk – minden valószínűség és emberi számítás szerint magával vonja majd Európa ezen részén is a háztartási és közlekedési szektorok relatív súlyának felértékelődését, mely területeken a Nyugat-Balkán országai hasonló, ám a Magyarországon ismerteknél lényegesen súlyosabb kihívásokkal küzdenek – mutat rá Vajda Péter.

Magyarország saját intézménnyel is támogatja a régiót, a Nyugat-Balkáni Zöldközpont 2019 óta támogat projekteket, hogy ezen országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez és az érintett gazdaságok zöldátalakításához hozzájáruljon. Vajda Péter elemzésében hangsúlyozza: mivel az energiahatékonyság és a megújuló energia a központ kiemelt kitűzései között szerepelnek, az Energiaközösséggel való együttműködés lehetőségei rendkívül jók és szerteágazók.

Az Energiaközösség környezetvédelmi és klímadimenziójának megerősítésével az első lépés megtörtént, és minden adott ahhoz, hogy – a helyi és regionális partnerek segítségével – a régió országai kötelezettségvállalásainak a betartásával ugyanazt a pozitív trendet fussák be a légszennyezettség csökkentése terén, mint amit az EU tagállamai az elmúlt évtizedekben.

Vajda Péter a Green Policy Centernek készített elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.