Kormányzati válasz Brüsszelnek

A magyar kormány nyolc oldalas állásfoglalásban válaszolt az Európai Bizottságnak, amiben a kabinet pontról pontra bemutatja azokat a terveket és javaslatokat, amelyek fokoznák a bevándorlást Európába. A kormány hangsúlyozza: állításait nyilvános állásfoglalások, nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják és minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy ezeket részletesen megismerje.

Bákonyi Ádám
2019. 03. 03. 12:46
null
Eddig több mint egymillió bevándorló jutott be a kontinensre Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Mi egy olyan Európát szeretnénk, amely épít keresztény értékeire, megvédi közösségeit, és hosszú távon is képes fenntartani biztonságát. Ezért emeljük fel a szavunkat minden olyan esetben, amikor ezeket veszélyeztetve látjuk – közölte a kabinet. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság február 28-án egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra a kormány 7 pontos tájékoztatási akciójával kapcsolatban. Ebben valójában megerősítették azon tervek és javaslatok létezését, amelyek fokoznák a bevándorlást Európába – olvasható a kormányzati dokumentumban. Rendkívül sokatmondó a brüsszeli állásfoglalásban szereplő egyik kijelentés, amely szerint „biztosítani kell a legális migrációs lehetőségeket”.

- Nem titkos összeesküvés ez, hanem nyílt együttműködés a bevándorlás fokozásáért. A kormány állításait nyilvános állásfoglalások, mindenki által elérhető nyilatkozatok és szavazási jegyzőkönyvek bizonyítják. Az Európai Bizottság álláspontja szerint Soros Györgynek ehhez semmi köze. Ennek ellentmond az a tény, hogy a milliárdos spekuláns korábban közzétett javaslatai egybevágnak a brüsszeli tervekkel. Nem megkerülhető tény, hogy Soros az elmúlt években több mint 20 alkalommal egyeztetett brüsszeli biztosokkal – áll a kormány állásfoglalásban, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk.

1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza

A kötelező betelepítési kvóta 2015 óta folyamatosan napirenden van Brüsszelben. Az Európai Bizottság 2015 májusában döntött az európai migrációs stratégiáról, amely egy olyan „ideiglenes elosztási mechanizmusról” szólt, amelynek célja, hogy „minden tagállam részvétele méltányos és kiegyensúlyozott legyen”. Ez a stratégia már egy, a kvóták meghatározására használható képletet is tartalmazott. „Sokkal tovább akarunk menni, olyan állandó mechanizmust akarunk felállítani, amely automatikusan elindul sürgős esetekben” – fejtette ki véleményét ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ennek megfelelően, a Bizottság 2016. május 4-én bemutatta a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatát, amely már egy felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmusról szólt. Az úgynevezett Juncker-képlet alkalmazása – egy olyan migrációs hullám esetén, amellyel évi 1,2 millió ember érkezik Európába – évente több mint 15 ezer ember betelepítését irányozta elő Magyarországra. 2017. november 16-án az Európai Parlament is megszavazta a migránskvóta bevezetését, a jogalkotási folyamat jelenleg is tart. Brüsszel tehát továbbra is kvóták alapján akarja szétosztani a bevándorlókat Európában, ezt az Európai Bizottság sem tagadja. Állásfoglalásában a jogalkotási eljárást „megbeszélésnek” a javaslatokban szereplő pénzbüntetést pedig „szolidaritásnak” nevezi, de ez a lényegen nem változtat. A „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett büntetés – be nem fogadott migránsonként – akár a 100 000 eurót is elérheti. Az Európai Bizottság mostani válaszközleményében is hangsúlyozza, hogy „minden tagállamnak szolidaritást kell tanúsítania”. Ezzel kapcsolatban a testület egy tavaly decemberi állásfoglalásban úgy fogalmazott, hogy a migrációs hullámok idején „olyan biztonsági hálót kell a rendszerbe építeni”, amely biztosítja, hogy a migráció terhét „méltányosan osszák el az egyes tagállamok között”. A rendszerben a tényleges egyensúlyt pedig „a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével ” biztosítanák. Félrevezető a Bizottság azon állítása, hogy Magyarországnak a Tanácsban érdemi beleszólása volt a – meghatározott számú migráns szétosztására vonatkozó – kvótákról szóló döntésbe. Ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, a Bizottság egy új javaslattal szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját. A magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy a kvótákat jogszerűtlenül próbálják hazánkra erőltetni.

2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait

2018-ban a Bizottság egy új javaslattal állt elő, amely átalakítaná az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (Frontex) úgy, hogy közben csorbítaná a tagállamok szuverenitását. Ezzel kapcsolatban a német kancellár az alábbiakat mondta a Bundestagban 2018. szeptember 12-én: „Jean-Claude Juncker már tett javaslatot erre vonatkozóan: meg kell erősíteni a Frontexet. Ez azt is jelenti azonban – én legalábbis ezt támogatom – hogy az Unió külső határain fekvő államok feladják nemzeti kompetenciáikat annak érdekében, hogy a Frontexet valóban átfogó kompetenciákkal ruházzák fel.” Sőt, a német kancellár 2018. november 13-án az Európai Parlamentben megerősítette ezen álláspontját: „bizonyos mértékig e téren is le kell mondanunk a nemzeti hatásköreinkről és közösen kell cselekednünk”. Brüsszel tehát azt akarja elérni, hogy a tagállamok ruházzák át a határvédelmi jogok egy részét a Frontexre. A Bizottság a hivatalos honlapján azt írja, hogy vészhelyzetben „a Bizottság úgy dönthet, hogy megbízza a Frontexet, hogy hajtsa végre a megfelelő intézkedéseket”. Ez a javaslat azért veszélyes, mert a korábbiakkal ellentétben lehetőséget teremt a Bizottságnak arra, hogy tanácsi jóváhagyás nélkül, saját hatáskörben rendelje el aFrontex beavatkozását azEU külső határain fekvő tagállamokban. Ezzel sérülne a schengeni határok mentén elhelyezkedő tagállamok, így Magyarország szuverenitása. Ráadásul Brüsszel legális migrációs útvonalak létrehozásával is könnyítené a migránsok beáramlását. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság bürokratái a migrációs válság kezdete óta rendszeresen határmenedzsmentről beszélnek, nem pedig határvédelemről. Mindez azt jelenti, hogy ők valójában menedzselni akarják a migrációt, nem pedig megállítani. Ezt tükrözi a kormány tájékoztató kampányára adott legutóbbi válaszközleményük is. Ezt a hozzáállást bizonyítja Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos 2017 decemberében megjelent publicisztikája is, amelyben így írt: „Itt az idő, hogy szembenézzünk az igazsággal. Nem vagyunk, és soha nem is leszünk képesek arra, hogy megállítsuk a migrációt.” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt hangoztatta korábban, hogy Európa nem lehet erőd. A határvédelmi jogok gyengítése összhangban van Jean-Claude Juncker 2016. augusztusi kijelentésével, miszerint „a határok a politikusok legrosszabb találmányai”, másrészt pedig Soros György korábban közzétett állásfoglalásával, amely szerint „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta

Az Európai Bizottság érthetetlen módon tagadja a migránsvízumokra vonatkozó terveket. Teszik ezt annak ellenére, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy „a Bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán”. Tehát hosszú ideje tervezik egy olyan vízum bevezetését, amely lehetővé tenné a migránsok számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat, ha belépésük célja a menekültstátusz kérése. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hivatalosan 2018. október 10-én kezdeményezte a humanitárius vízum bevezetését. „A dokumentum széleskörű kompromisszum eredménye, amellyel üzenetet küldünk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára”, mondta akkor Juan Fernando López Aguilar jelentéstevő. Az elfogadáshoz szükséges abszolút többséget azonban nem szerezte meg az általa jegyzett javaslat az Európai Parlament 2018. november 14-ei plenáris ülésén. A brüsszeli bürokrácia kiemelten kezelte a kérdést, amit jól mutat, hogy 2018. december 11-én újból szavazásra bocsájtották az EP-ben, ekkor már nagy többséggel megszavazták a javaslatot. Az Európai Parlament által megszavazott jelentés szerint „sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre az Unióba, köztük az európai humanitárius vízumokra”. Tehát ez egy újabb olyan javaslat, amelynek az a célja, hogy minél több bevándorló, minél gyorsabban és könnyebben bejusson az Európai Unió területére. Az Európai Bizottság a kormány tájékoztató akciójára adott első reakciójában idén február 19-én még azt közölte, hogy az EU-ban semmilyen terv nem létezik a humanitárius vízummal kapcsolatban. Ez nem felel meg a valóságnak. A Bizottság újra letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást. A Bizottság második közleményében már beismerte, hogy „az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről”. Figyelembe véve a migrációs biztos szavait, az EP döntését és annak körülményeit, egyértelmű, hogy a migránsvízumok kérdése ma is napirenden van a brüsszeli intézményekben.

4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek

Sokatmondó tény, hogy a Bizottság a magyar kormány tájékoztató akciójával kapcsolatos legutóbbi közleményében sem tudta cáfolni azt, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027- es uniós költségvetési keretben. Ismert, az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék a politikai aktivistacsoportok pénzügyi támogatását: összesen 1,8 milliárd eurót, azaz mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik. A tapasztalatok szerint az ilyen forrásokból mindenekelőtt a bevándorlást támogató szervezetek részesülnek. Az Európai Bizottság a hivatalos honlapon is elérhető adatok szerint például korábban pénzügyi támogatást nyújtott egy olyan szervezetnek, amely részt vesz a migránskártya program végrehajtásában. A Bizottság 2018. május 30-án közzétett, a Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely a társadalmi szervezetek támogatásáról szól, kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését, valamint a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet is. Talán kevésbé ismert, de a Soros György által támogatott európai szintű bevándorláspárti politikai aktivistacsoport, a Liberties még 2016-ban tett javaslatot egy, a hozzájuk hasonló szervezetekre szabott uniós pénzügyi alap létrehozására.

5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat

Legutóbbi állásfoglalásában az Európai Bizottság is elismerte, hogy ők maguk is finanszírozzák a migránskártya programot. Ez azt is jelenti, hogy a program költségeit az európai adófizetők állják. A migránskártya program lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak. A Bizottság azt állítja, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt”. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki. Ez újabb példája a menekültek és a gazdasági bevándorlók összemosásának, hiszen a gazdasági bevándorlók is menedékkérelmet nyújtanak be, ugyanakkor önmagában a menedékkérelem benyújtásától még nem lesz valaki menekült. Ha egy bevándorló nem valós üldöztetés miatt, hanem megélhetési okokból jön Európába, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat. Tehát a migránskártya program egy újabb meghívó az illegális bevándorlóknak. A Bizottság továbbra is azt állítja, hogy „nincsenek név nélküli bankkártyák”. Azonban maguk is elismerik, hogy a személyazonosításra csupán egy sorszám szolgál. Nem mellékes körülmény, hogy a kártya névtelensége sérti a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós szabályokat. Tehát míg a Bizottság az uniós polgároktól elvárja a szigorú szabályok betartását, addig ugyanezt nem követeli meg a sok esetben ellenőrizhetetlen személyazonosságú migránsoktól. A jelenség tömegeket érint: a legfrissebb, január havi beszámoló szerint közel 64 ezer fő kapott pénzt migránskártyán keresztül.

6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt

Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én közzétett állásfoglalásában azt javasolja a tagállamoknak, hogy indítsanak kísérleti programokat az afrikai országokkal. Ezek célja, hogy „az irreguláris migrációs áramlásokat biztonságos, rendezett és jól irányított legális migrációs lehetőségekkel lehessen felváltani”. Az Európai Bizottság tehát nem arra törekszik, hogy megállítsa, hanem arra, hogy legalizálja a migrációt. A Bizottság mostani közleményében elismeri, hogy javasolta egy uniós keretrendszer létrehozását azEU-n kívülről történő áttelepítések megvalósítására, de most tagadja, hogy ezt kötelezővé tennék. Az Európai Bizottság 2018. december 4-i közleménye még úgy fogalmazott: „Az uniós áttelepítési keret (…) felváltja majd a jelenlegi eseti programokat, és az egész EU-ra kiterjedő kétéves tervet határoz meg” a migránsok áttelepítése céljából. A kísérleti projektek célja az, hogy több bevándorló vállalhasson munkát Európában. A brüsszeli vezetők tehát nem kockázatként, hanem lehetőségként tekintenek a bevándorlásra. Az Európai Bizottság elnöke is arról beszélt tavalyi évértékelőjében, hogy „meg kell teremteni azUnióba való legális bevándorlás lehetőségeit”.

7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

Az Európai Bizottság nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy „semmilyen összefüggés nincs az uniós pénzügyi támogatás és a migráció támogatása vagy elutasítása között”. A Bizottság magát leplezi le, hiszen bevallják, hogy a kohéziós források szétosztásakor figyelembe veszik, hogy „az adott országba 2013 óta hányan érkeztek az EU határain kívülről”. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy 2021 és 2027 között – a korábbiakhoz képest – több uniós forrást kapjanak a migránsokat befogadó országok, a migrációt elutasító tagállamok pedig kevesebbet. Az Európai Bizottság 2018 májusában arra tett javaslatot, hogy az uniós támogatások meghatározásánál az egy főre jutó GDP mellett figyelembe kelljen venni azt is, hogy a tagállamok mennyi migránst fogadtak be. Sőt, Frans Timmermans a Bizottság első alelnöke 2018 decemberében Lisszabonban ezzel kapcsolatban ennél is tovább ment. Egész pontosan úgy fogalmazott: „a következő Bizottság idején a Strukturális Alapok egy jelentős részét városoknak és régióknak juttatjuk, hogy sikerre vigyék az újonnan érkezettek integrációját”. Brüsszel duplán vonna el forrásokat a bevándorlást elutasító országoktól, hiszen a kohéziós politika mellett az új dublini rendszerben is büntetné azokat azországokat, akik nem fogadnak be migránsokat. A 2016. május 4-én bemutatott bizottsági előterjesztés szerint óriási büntetést kellene fizetniük azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt a bevándorlók szétosztását célzó kvótarendszerben. A szigorú büntetésre vonatkozó javaslatot 2017. november 16-án az Európai Parlament is megszavazta.

„A magyar kormány az őszinte párbeszéd útját választja, még akkor is, ha ez vitákkal jár. Elkötelezett európaiak vagyunk, és nemet mondunk az önfeladásra. Olyan Európát szeretnénk, amely tiszteletben tartja a nemzetállamok jogait, épít keresztény értékeire, megvédi közösségeit, és hosszú távon is fenn tudja tartani biztonságát. Ezért emeljük fel szavunkat minden olyan esetben, amikor ezeket veszélyeztetve látjuk” – olvasható a kormányzati állásfoglalásban.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.