Szánthó Miklós Nézőpont Intézet orbán viktor koronavírus Mráz Ágoston Sámuel gazdaság alapjogokért központ járvány

Van miért aggódnia a teljes ellenzéknek

A társadalmi káoszt és a gazdasági összeomlást eddig a kormány cselekvőképességének köszönhetően kerülte el az ország – vélik a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők, akik szerint a most bejelentett programok képesek lehetnek a válság kezelésére. A lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezető üdvözli a 13. havi nyugdíj visszaállítását, de azonnali lépéseket is vár a nehéz sorsú nyugdíjasok megsegítésére.

Kincses Krisztina – Borsodi Attila

2020. 04. 07. 6:30

A válságkezelést mintha a miniszterelnöknek találták volna ki, olyan jól mutatja meg versenyelőnyét hazai kihívóival és ellenfeleivel szemben – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére a Nézőpont-csoport igazgatója. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: Orbán Viktor komplex szemlélettel, ütemérzékkel és a rendkívüli intézkedésekhez nélkülözhetetlen közbizalommal is rendelkezik: ötből négy kérdésben a kormány mögött állnak. Úgy véli, a 2010-ben örökölt gazdasági válság kezelése, majd a kívülről jött migrációs válság is sok tapasztalatot hozott, de meglehet, hogy a mostani vírusválság még ezeken is túltesz tehertételével.

– A kormányfő komplex szemléletét tükrözi, hogy egyszerre foglalkozik a közbizalom-építéssel és a felvilágosítással, a járványügyi koordinációval, a gazdaságvédelemmel, valamint a krízis szociális dimenziójával is. A most ismertetett akcióterv ugyanis nemcsak a váratlanul megtorpant gazdaság újraindításának tervét tartalmazza sokrétű eszközökkel és ágazatspecifikus intézkedésekkel, de a 13. havi nyugdíj visszaállítása révén a munkával nem rendelkező idősek pluszterheinek átvállalására is kísérletet tesz – fogalmazott a Nézőpont-csoport igazgatója. Szavai szerint a munkaképes korúak számára a munkaalapú gazdaság megerősítése likviditási hitelekkel, bértámogatással és a fejlesztési források átcsoportosításával hasonló jelentőségű, mint a plusznyugdíj. A jövedelemszerzés lehetősége ugyanis a szociális biztonság alapja is.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott arra, hogy a kormányfő ütemérzékét a gyorsan kihirdetett veszélyhelyzet, a rögtön utána meghirdetett gazdaságvédelmi lépések és a járványügyi görbe „lapossága” is bizonyítja, de az ellenzék vitorlájából kifogott szél is erre utal.

– A bértámogatás, az egészségügyi dolgozók prémiuma vagy a nyugdíjemelés egyben az ellenzéki követelésekre is csattanós válasz, és szemben a 2006 körüli megszorításokkal, ezek a lépések gátat szabhatnak a nevükben baloldali politikusok tartalmilag baloldali követeléseinek. A pluszkiadások forrásának megteremtése is lépéskényszerbe hozta az ellenzéket, amely az önkormányzatokra hivatkozva inkább a közteherviselés elleni fellépésre, mintsem a közérdek szerinti intézkedésekre fókuszált. Nem csoda, hogy az ellenzéki szavazóknak csak a 43 százaléka elégedett az ellenzék munkájával a Nézőpont Intézet kutatása szerint – emelte ki Mráz Ágoston Sámuel. Hozzáfűzte: a vírusválság ismét átrendezheti a magyar politikai térképet, de most az ellenzéknek jobban kell aggódnia, mint a kormánypártoknak.

Az Alapjogokért Központ igazgatója is azt emelte ki, hogy a GDP csaknem negyedére rúgó intézkedéscsomag, az egyéb veszélyhelyzeti intézkedések átfogó krízisstratégiáról árulkodnak, amelynek két dimenziója van. – Egyfelől a jelenlegi, akut problémákra reagálnak, illetve azokat proaktívan kezelik, másfelől gondos gazda módjára, előrelátóan azokat a közeli jövőben felmerülő negatív hatásokat igyekeznek enyhíteni, amelyek a gazdaságot érhetik. Ehhez szilárd alapot ad, hogy a magyar gazdaság „immunrendszere” erős és stabil, tehát a „válság vírusának” is jobban ellenállhat. A szerencse is csak oda megy, ahova érdemes – fejtette ki Szánthó Miklós.

Szavai szerint az teljesen nyilvánvaló, hogy a társadalmi káoszt eddig a kormány cselekvőképességének köszönhetően kerülte el az ország, míg a kiszámíthatóan becstelen ellenzék visszatérő kisstílűségről tett tanúbizonyságot az eddigiekben. – A válság hatásait előre persze most nagyon nehéz dekódolni, de az bizonyos, hogy a „segély helyett munkát” filozófiáján alapuló bértámogatási és munkahelyteremtési program minden szempontból előremutatóbb, mint a piacot valójában munkahely-megszüntetésre ösztönző segélyezés. A kiemelt ágazatok újraindításának, illetve a vállalatfinanszírozási hitelek támogatása pedig a munkáltatóknak lehet alap a munkahelyteremtéshez – véli Szánthó Miklós.

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint nyilvánvaló, hogy az ellenzék, a nyílt társadalom hívei és csatlósaik elégedetlenséget fognak szítani, ezért azt hiányolják majd, hogy az állam miért nem nyújt több, feltétel nélküli „ingyenpénzt” valamennyi társadalmi csoportnak. – A magyar kormány gazdaságpolitikájának eredményessége azonban válság idején is – például a 2010-es évek elején – azon alapult, hogy szegmentáltan, célzott módon avatkozott be a gazdasági viszonyokba. Jelenleg is ez történik, és azok kapnak „automatikusan” pluszpénzt, akik objektív okok miatt nem vagy csak korlátosan tudnának belépni a munkaerőpiacra, így például a kisgyermekesek vagy a nyugdíjasok – tette hozzá.

– Örülünk a mai bejelentésnek, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépül, köszönjük, hogy gondoltak ránk, de ez a program a jelenlegi válsághelyzetben nem segít a nehéz sorsú nyugdíjasokon, hiszen az első pénzösszeg tíz hónap múlva érkezik meg, amikorra remélhetőleg már az egész járványt el fogjuk felejteni. Ráadásul nem ismertek a program részletszabályai sem, ami nélkül pontos reagálást nem tudunk adni – jelentette ki lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Juhász László elmondta, hogy két javaslattal éltek korábban a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Egyrészt azt kérték, hogy a nyugdíjemelés kiegészítését hozzák előre áprilisra, mert már február közepén látszott, hogy az infláció kezd meglódulni. Éppen ezért egy négy százalékra való kiegészítést kértek.

– Emellett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsát alkotó hét szervezet, köztük mi is, nyílt levéllel fordultunk a kormányhoz, hogy a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőknek, akiket legjobban sújt a válság, egyszeri, ötvenezer forintos gyors segítséget adjanak. Hozzátettük, hogy a százezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek pedig próbáljanak még nagyobb támogatást adni. Ez a levél több mint egy hete ment el, de még nem érkezett reakció a kormánytól – mutatott rá a szakszervezeti vezető. Juhász László hozzátette: ezekre az intézkedésekre pedig nagy szükség lenne a mostani helyzetben, mert a nyugdíjasoknak most kell a támogatás.