Veszélyeztetett fajokat mentenek a Kiskunságban és a Pilisben

A fokozottan védett túzokok biztonsága érdekében az NKM nemzeti közműszolgáltató összesen 35 kilométeres hosszban földkábellel váltja ki a légvezetéket a Kiskunsági Nemzeti Park területén, ebből az első 17,3 kilométeres szakaszt már át is adták. Közben folytatódik a Pilisi Parkerdőben a veszélyeztetett növényfajok fennmaradását biztosító program, amely többek között a hóvirág, a ­pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét biztosítja.

A nagy testű vadmadárra veszélyt jelentenek az elektromos légkábelek Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

Befejezte földkábelfektetési programja első szakaszát a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) a napokban a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér határában. A beruházás során 17,3 kilométer szabad légvezetéket váltottak ki földkábellel – több mint kétszáz villanyoszlopot is kiemeltek –, de az NKM a térségben várha­tóan összesen 35 kilométeren hajt végre madárbarát fejlesztéseket. A Kiskunsági Nemzeti Park területén most átadott beruházás értéke 560 millió forint. Kunpeszér környékén a magyarországi túzokállomány több mint negyven százaléka él, ami ­600-650 madarat jelent.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI tájékoztatása szerint az átadáson emlékeztetett: a madarakat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély, hogy a szabad vezetékkel ütköznek és áramütés miatt elpusztulnak. Becslések szerint akár évente 30-100 ezer madár is áldoza­tul eshet az ilyen jellegű baleseteknek. Emlékezetes, a probléma kiküszöbölésére született 2008-ban az Akadálymentes égbolt nevet viselő megállapodás, amelyben az áramszolgáltató társaságok vállalták, hogy a területükön fekvő, kiemelkedő túzokélőhelyek legkritikusabb légvezetékszakaszait földkábelre cserélik.

A középfeszültségű áramhálózatot működtető többi cég is végez már, illetve valósít meg a jövőben hasonló programokat a túzokok élőhelyein. – Várhatóan nemcsak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságban lesznek a jövőben – tette hozzá Semjén Zsolt. Kiemelte: Európában Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb és lassanként növekvő túzokállománnyal.

A nagy testű vadmadárra veszélyt jelentenek az elektromos légkábelek
Fotó: MTI/Kovács Attila

Nagy István agrárminiszter az átadáson azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabad vezetékek madárbarát átalakítása terén. Hozzátette: nemcsak a túzok, hanem a többi madár élőhelye környékén is csökkenteni kell a szabad vezetékek által okozott veszélyt. Ismertetése szerint több országrészben voltak a kunpeszérihez hasonló beruházások, összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon szigetelték az oszlopfejeket, továbbá 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel.

Az NKM a közleményében kifejtette, hogy amikor a vállalat állami kézbe került, a villamos hálózat üzemeltetési és létesítési gyakorlatában kiemelt célként fogalmazták meg a madárvédelmi szempontok szem előtt tartását, ezért is cserélik ki a jelenlegi légvezetékeket földkábelekre. Az NKM a fejlesztési irányokat az országos madárvédő szervezetekkel és a nemzeti parkokkal közösen határozza meg. – Büszkék vagyunk a madárvédelem terén elért eredményeink­re. A program 2018-ban kezdődött és a továbbiakban is folytatódni fog, mivel a környezetért felelős nemzeti vállalatként ökológiai lábnyomunk csökkentésére is törekszünk – tették hozzá.

Közben a Pilisi Parkerdő Zrt. arról tájékoztatott, hogy folytatódik a veszélyeztetett növényfajok fennmaradását biztosító program az általuk kezelt területen. – Évről évre gyönyörködtetnek bennünket a tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll. A Pilisi Parkerdő visegrádi erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét – fogalmaztak a közleményben. A társaság rámutatott arra, hogy a Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési kezdeményezése között kiemelt helyet foglal el a visegrádi erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított, ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő, úgynevezett ex situ program. Az eljárás során a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló, gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. – A köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetők a növényeket ért sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak – hangsúlyozták.

Az ELTE Füvészkert és a visegrádi erdészet közötti együttműködésben Budapest belvárosából már csaknem negyven védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, ahol a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli körülményeket tudnak biztosítani. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatók a Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.