Nem minden cég enged a zsarolóvírusoknak

A gyártó és termelő cégek csak egyötöde hajlandó fizetni a ransomware-incidensek során — olvasható az Origó cikkében.

Forrás: ORIGO2021. 10. 19. 12:48
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Sophos publikálta gyártással és termeléssel foglalkozó vállalatok körében a zsarolóvírusok kapcsán végzett legújabb kutatásának eredményeit. A jelentésből kiderül, hogy az iparág cégeinél volt a legkisebb a valószínűsége a váltságdíj kifizetésének (19 százalék), ugyanakkor náluk fordult elő a legnagyobb mértékben, hogy képesek voltak visszaállítani az adatokat a biztonsági mentésekből (68 százalék). Ettől függetlenül a gyártó és termelő cégek minden más szektornál jobban aggódnak amiatt, hogy a jövőben zsarolóvírus-támadás éri őket, mivel azokat egyre nehezebb megállítani.

 

Az adatok biztonsági mentésének gyakorlata és a váltságdíj kifizetésének nagyfokú elutasítása lehet az oka, amiért ezt a szektort érintették a legnagyobb mértékben a másodlagos zsarolásra alapozó támadások. Ennél a nyomásgyakorlási technikánál nem titkosítják a fájlokat, hanem azzal fenyegetőznek, hogy online kiszivárogtatják az ellopott információkat, ha a váltságdíj-követelést nem fizetik ki.

 

 

A gyártó és termelő ágazat zsarolóvírusos incidenseivel kapcsolatos megállapítások közé tartoznak:

  • A megkérdezett cégek 36 százalékát érte zsarolóvírusos támadás 2020-ban.
  • A zsarolóvírus-áldozatok kilenc százalékát érte másodlagos zsarolásra alapozó támadás, ezzel összehasonlítva a globális átlag hét százalék volt.
  • Az átlagos zsarolóvírus utáni helyreállítási költség 1,52 millió dollár volt, ez kevesebb, mint a globális átlag 1,85 millió dollárja.

 

 

– Az ágazat képessége, hogy sok esetben vissza tudják állítani az adatokat, a biztonsági mentésekből lehetővé teszi számos cégnek, hogy visszautasítsák a támadók váltságdíj-követeléseit a tradicionális, titkosításra alapozó zsarolóvírus-támadások esetében – mondta Chester Wisniewski, a Sophos vezető kutatója.

– Azonban ez azt is jelenti, hogy a támadók más módszerek keresésére kényszerülnek, amellyel pénzt szerezhetnek az áldozataiktól. Ilyen például az adatok ellopása és a céges információk kiszivárogtatásával való fenyegetőzés, ha a pénzügyi követeléseiket nem teljesítik. A biztonsági mentések létfontosságúak, de nem óvnak ezzel a kockázattal szemben, ezért a gyártó és termelő vállalkozások nem hagyatkoznak rájuk a zsarolás elleni védelemként. A szervezeteknek ki kell terjeszteniük a zsarolóvírus elleni védelmüket a technológia és a hús-vér emberek által vezetett fenyegetéskeresés kombinálásával, hogy hatástalanítsák napjaink fejlett, szintén manuálisan végrehajtott kibertámadásait – tette hozzá.

Az eredmények azt is mutatják, hogy a gyártó és termelő cégek minden más szektornál jobban aggódnak amiatt, hogy a jövőben zsarolóvírusos támadás éri őket. A válaszadók 60% százaléka szerint ez azért van így, mivel a támadások annyira összetettek, hogy egyre nehezebb őket megállítani. Negyvenhat százalék szerint a zsarolóvírus jelentős elterjedtsége miatt elkerülhetetlen, hogy őket is elérje a kiberbűnözés.

 

A zsarolóvírusok elleni védekezésről bővebben ITT olvashat!

 

Borítókép: Pexels

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.