Megkezdte visszatérését a Földre a Csang'o-5 kínai űrszonda

Az űrszonda 44 év után hoz újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Megkezdte visszatérését a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda, amely november 24-én indult útnak és december 1-jén szállt le a Hold felszínén.

Az űrszonda, amely 44 év után hoz újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre, pekingi idő szerint vasárnap a hajnali órákban rugaszkodott el a Hold körüli pályájáról, és kezdte meg három napig tartó visszaútját a Földre – közölte a kínai űrkutatási hivatal.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

Ha a mintát tartalmazó kapszula szerencsésen földet ér az észak-kínai Belső-Mongóliában, a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként Kína mondhatja el magáról, hogy anyagmintát hozott a Holdról. Legutóbb 1976-ban, a Luna 24 szovjet űrszonda tért vissza a Földre Hold-mintával.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszállóegysége a Mons Rümker vulkáni formáción gyűjtött mintát, a tervek szerint két kilogrammnyit, de csak később derül ki, hogy pontosan mennyit.

Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában a Csang'o-4 űrszonda a Föld kísérőjének távol eső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül. A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.

Óriás gázbuborékot fedezett fel az eRosita német űrteleszkóp

Óriás gázbuborékot fedezett fel a Tejútrendszertől délre az eRosita német űrteleszkóp.

Ez a röntgenteleszkóppal végzett első, teljes égboltvizsgálat első eredménye – közölte a garchingi Max Planck Intézet (MPE) a Nature című tudományos lapban.

A forró gázból álló struktúra létére valószínűleg a Tejútrendszer belsejében lezajlott korábbi, energikus kitörésekből származó sokkhullámok adhatnak magyarázatot.

Régóta ismert egy hasonló szerkezetű jelenség az északi égbolton, az úgynevezett Északi Poláris Hurok. Erről eddig azt feltételezték, hogy egy közeli szupernóva-robbanásból származik.

Az északi és déli szerkezet azonban együttesen arra utal, hogy az ok a galaxis középpontjában keresendő – vélik a tudósok. Alakjuk a galaktikus korong alsó és felső részén homokórára emlékeztet. Ennek oka egy fekete lyuk lehet.

„Érzékenységének, valamint energia- és szögfelbontásának köszönhetően az eRosita a teljes égboltot eddig példátlan mélységben képes feltérképezni, így tudta egyértelműen kimutatni a déli gázgömböt is” – mondta Michael Freyberg, az MPE kutatója.

Tovább...