Milyen szerepet szánnak a mesterséges intelligenciának a jövőben?

Neil deGrasse Tyson is részt vesz az MVM virtuális konferenciáján – írja az origo.hu.

Forrás: ORIGO.HU2020. 11. 28. 14:41
null
Hiába gyártottak rá mosolyt, sokakat nem győzött meg a szükségességéről Forrás: PEXELS
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ember az első gépek megjelenése óta vágyik arra, hogy a technikai eszközöket humán képességekkel ruházza fel. A mesterséges intelligenciát ugyan a ma, de leginkább a jövő technikájának tekintjük, de akár már nagyszüleink is találkozhattak kezdetleges csetbotokkal.

A technológia fejlődését Future Talks powered by MVM ingyenes, interaktív online talk show kapcsán gyűjtöttük össze. Az élő eseményen november 30-án sztártudósok – köztük Neil deGrasse Tyson és Stuart J. Russell – mutatják be, hogy miként fejlődik a mesterséges intelligencia, milyen hatással lesz mindannyiunk életére.

Hiába gyártottak rá mosolyt, sokakat nem győzött meg a szükségességéről
Fotó: PEXELS

A mesterséges intelligencia (MI) leegyszerűsítve a gépek, emberi gondolkodáshoz hasonló tulajdonságait jelenti. Egyre több technikai eszköz már nem csupán adatokat fogad, de azokat fel is dolgozza, illetve akár reagál is rájuk, vagy éppen új dolgokat tanul meg segítségükkel. A gépi tanulás, a genetikus algoritmusok és a megerősítéses tanulás fogalmakat az ötvenes években hozta be a köztudatba Alan Turing, akinek életéről film is készült Kódjátszma címmel. A második világháborúban a német titkosító berendezést, az Enigmát feltörő szakember nevéhez fűződik a Turing-tesz kialakítása, amelynek lényege, hogy felmérje, egy adott gép képes-e gondolkozni, azaz olyan válaszokat adni, mint egy ember.

Az ötvenes évek végén alkotta meg John McCarthy a Lisp programozási nyelvet, amely az egyik legrégebbi, ma is használt ilyen nyelv. McCarthy a mesterségesintelligencia-kutatások egyik úttörője, aki igen pozitívan látta az MI jövőjét, magát az MI kifejezést is ő találta ki 1955-ben. McCarthy játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen, az általa megalkotott Lisp pedig a korszak mesterségesintelligencia-kutatásainak alapja lett.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A gép forog, az alkotó mégsem pihenhet

Mutatnak már némi hajlandóságot az amerikai közösségi platformokat üzemeltető cégek arra, hogy a dezinformálást mérséklendő szabályozásnak vessék alá magukat. Ám a társadalmak polarizáltságát elősegítő virtuális nyúlüregekkel egyelőre nem tudni, mit kezdenének – mondta Tilesch György mesterséges intelligencia szakértő a Magyar Nemzetnek. A tudós üzletember ugyanakkor a gépek öntudatra ébredésétől tartóknak azt üzente, hogy meggyőződése szerint ez továbbra is csak a sci-fi területe.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.