Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban. Az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus megjegyzi ugyanakkor, hogy 2016-ban az El Nino csendes-óceáni jelenség 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelte meg a globális hőmérsékletet.
A 2020-as évvel a kiértékelés szerint az eddigi legmelegebb feljegyzett évtized ért véget. A klímaváltozási szolgálat saját adatokat gyűjt, valamint földi állomások, meteorológiai ballonok, repülőgépek és műholdak méréseit is használja, melyek 1950-ig nyúlnak vissza, bizonyos esetekben 1850-ig.
Európában az elmúlt nyár átlagosan 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves referenciaidőszakban, és 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb az eddigi európai rekordévnél, 2019-nél.
„2020 az északi-sarkvidéki szokatlan meleg és az Atlanti-óceán északi részén jelentkező trópusi viharok nagy száma miatt is kiemelkedő év volt” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. Hozzátette, nem meglepő, hogy a legutóbbi az eddig feljegyzett legmelegebb évtized, és mint ilyen, újabb figyelmeztető jele annak, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések meghozatala sürgető.
Az elmúlt évben mérték a megbízható módszerekkel valaha rögzített legmelegebb hőmérsékletet is, amikor az augusztusi kaliforniai hőség nyomán a Mojave-sivatagban található Death Valley-ben (Halál-völgyben) 54,4 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet.
Európa felszíni hőmérséklete átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest.
Az Északi-sarkvidék és Szibéria északi része jóval gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, ezen régiók egyes területein csaknem 7 Celsius-fokkal volt melegebb a viszonyításul használt 30 éves átlaghoz képest.
A sarkvidéki régióban szokatlanul nagy aktivitással lángoltak fel az erdő- és talajtüzek. Bár az északi féltekén a nyári hónapokban rendszeresek a tüzek, az előző évben a megszokottnál jóval pusztítóbbak voltak.
Az északi sarkkörtől északra rekordmennyiségű, 244 millió tonna szén-dioxid szabadult fel, több mint egyharmaddal több, mint 2019-ben. Ez a mennyiség Spanyolország, Egyiptom vagy Vietnam egész évnyi emissziójával egyezik meg.
A sarkvidéki jég tovább zsugorodott, júliusban és októberben minden eddiginél kisebb kiterjedésű volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz viszonyítva.
A jelentés szerint a légkör széndioxid-koncentrációja is megemelkedett, 413 ppm-re (részecske per millió) nőtt, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a 18. század elején, mielőtt a fosszilis tüzelőanyagok a hőt visszatartó üvegházhatású gázokkal árasztották el a légkört – írja a C3S.
Ez a példa nélküli koncentráció annak ellenére következett be, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében hét százaléknyit csökkent a károsanyag-kibocsátás.
A globális emisszió azonban 2019-ig folyamatosan növekedett, és egyelőre nem tudni, az emberiség vissza fog-e térni a járványt megelőző életvitelhez, kibocsátási értékekhez, vagy megkezdi a szénkibocsátás csökkentését a katasztrofális következmények elkerülése érdekében.
Még ha minden ország teljesíti is a 2015-ös párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó hőmérséklete az iparosodás előttihez képest.
Évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a világ hőmérséklete az 1970-es évek óta az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás és más üvegházhatású gázok miatt. Ha ilyen mértékben folytatjuk, a 2030-as évek közepére elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést – vélik kutatók.
A C3S havonta készít jelentést a levegő hőmérsékletéről, a tengerjégről és a vizek körforgásáról.
A klímaváltozás súlyos hatással van az egészségre is
A szakemberek szerint azonnali intézkedések hiányában a klímaváltozás egészséget érintő hatásai súlyosbodni fognak.
Orbán Viktor fogadta Szlovénia korábbi miniszterelnökét
Itt a bejelentés: Oroszország kész hadat üzenni a NATO-nak
Meghan Markle különös haragot táplál Katalin iránt: Harry herceget felemészti az ellentét
Pentagon-tanácsadó: elkerülhetetlen az ukránok veresége, ezután pedig a szomszédokhoz csatolhatnak területeket
Borzalmas jövőt vetít előre az épület, amiben 20 ezer ember él együtt
Minden a könnyeivel küzdő Szoboszlai arcára van írva, teljesen összetört a lecserélése után (FOTÓ)
Csütörtöki sportműsor: a Veszprém az Aalborggal meccsel a férfi kézi BL-ben
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Elúszhatott a bajnoki cím, de Klopp már más miatt aggódik
Hazahozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Régi zenésztársak újra egy színpadon
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A legfrissebb adatok szerint soha ennyien nem voltak skarlátosak.
Még mindig sok a tévhit a Lyme-kórral kapcsolatban, de még ennél is több az álpozitív tesztek száma.
Nem szabad alábecsülni a betegséget, kezelés nélkül még ma is végzetes lehet a skarlát.
Nincs megállás, a múltheti adatok szerint tovább nőtt a betegségben érintettek száma, közel kétszáz új fertőzöttet regisztráltak.
Az államtitkár brüsszeli munkája során nagyon sajnálta az ott élő édesanyákat, amiért nem lehetnek hosszabb ideig otthon gyermekükkel.
Közel kétszáz új beteget regisztrálnak hetente, főképp a kisgyermekeket veszélyezteti az erősen fertőző betegség.
Nem csak fájdalmas, de a meddőségek negyven százalékáért tehető felelőssé, ennek ellenére keveset tudunk róla. Olyanokkal beszélgettünk, akik már jól ismerik és
Évszázadok alatt hozzászoktunk, hogy Európa, a Nyugat határait védjük. Ettől persze a feladat nem lett sem könnyebb, sem kellemesebb – fogalmazott Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere a CPAC Hungaryn.
Új rekord született.
A brüsszeli elit lassan egy évtizede Soros György parancsára teljes erővel navigálja bele az Európai Uniót egy újabb rabságba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
