Barna füzikék gyűrűztek a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban

Ez volt a Szibériában és Alaszkában fészkelő faj tizenharmadik feljegyzett előfordulása Magyarországon.

Forrás: MTI2020. 10. 28. 10:14
null
Pomáz, 2019. május 10. Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) pihen egy faágon Pomáz közelében 2019. május 7-én. Az énekesmadár a teleket Dél- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában tölti, nevét az általa kiadott hangok után kapta (csilp-csalp-csilp-csalp). MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Barna füzikék (Phylloscopus fuscatus) gyűrűztek a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban, ez volt a Szibériában és Alaszkában fészkelő faj tizenharmadik feljegyzett előfordulása Magyarországon – közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja.

A verébalakúak közé tartozó, 11-12 centiméteres testhosszú, 8,5-13 grammos füzikék egyedei Oroszország, Mongólia, Észak-Kína, Észak-Korea, Alaszka tajgás vidékein fészkelnek, a teleket Délkelet-Ázsiában és Észak-Amerika déli részein töltik. Európába kóborló példányai jutnak el. Magyarországon először 2002 novemberében fogták be egy fiatal példányát az izsáki Kolon-tónál.

A főként rovarokkal táplálkozó, de puhatestűeket is fogyasztó madarak feje, szemsávja, szárnya és farka sötétbarna, torka és hasalja sárgásbarna. Sötétebbnek és barnábbnak látszanak, mint a többi füzike faj, mert tollazatukban nem jelenik meg sem zöld, sem sárgás árnyalat. A többi füzikéhez hasonlóan a talajon költenek, a fészekaljak általában öt-hat tojásból állnak.

Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás

Egyre inkább sújtja Afrikát az éghajlatváltozás, amely egyebek közt szélsőségesebb időjárást, hevesebb esőzést, ugyanakkor súlyos aszályt, forróbb hőmérsékletet és sáskajárást okoz – figyelmeztetett hétfőn a Meteorológiai Világszervezet.

Az 1,2 milliárd lakosú földrésznek a éghajlatváltozás miatt a jelenleginél is súlyosabb élelmiszerhiányra, gazdasági gondokra és romló egészségügyi helyzetre kell számítania – írja jelentésében az ENSZ szervezete. Az előrejelzések szerint a terméshozamok Nyugat- és Közép-Afrikában 13, Észak-Afrikában 11, a kontinens keleti és déli felén pedig nyolc százalékkal eshetnek vissza.

A heves esőzések, ciklonok Mozambikban például tavaly félmillió hektáron pusztították el a termést. Szomália, Kenya, Etiópia és Tanzánia kétszer annyi esőt kapott 2019 végén, mint általában. A csapadék ugyan segítette a termésnövekedést, csakhogy a sáskák szaporodását is, amelyek rajokban idén január óta több százezer hektáron tarolták le a termést.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.