Néha gyorsabban forog a Föld, máskor meg kicsit lassabban

Tudományos tény: gyorsabban telik az idő, mint korábban, Illetve – hogy pontosabbak legyünk – a Föld forog gyorsabban a tengelye körül – írja online felületén a Bors.

Forrás: borsonline.hu - mediaworks2021. 01. 06. 12:55
The United Kingdom departs the European Union
Vajon a világ nagyórái mindig a pontos időt mutatják? Fotó: ANDY RAIN Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

24 óra alatt fordul meg a Föld a saját tengelye körül – tanultuk meg még általános iskolában. Noha ez nagyjából valóban így van, teljesen mégsem igaz: van ugyanis, hogy egy-egy nap gyorsabban „telik el” – azaz a Föld gyorsabban forog –, míg máskor picit lassabban. Egy évre vetítve viszont nagyjából kiegyenlítődnek ezek a kis eltérések, így a tudósoknak nagyjából nem kell törődniük az eltérésekkel.

Már többször korrekcióra szorult az atomóra

A hatvanas években kifejlesztett atomóra – mely kvázi a pontos idő abszolút mércéje – ugyanis az elmúlt évtizedekben már többször korrekcióra szorult. Eddig 27 alkalommal iktattak be egy-egy plusz másodpercet, hogy utolérjék azt az eltérést, amit a Föld forgásának minimális lassulása okozott.

Az utolsó ilyen plusz másodperc beiktatására 2016-ban került sor, most azonban könnyen előfordulhat, hogy egész más típusú változtatásra kényszerülnek: az atomóra történetében először lehet, hogy el kell venni egy másodpercet az időnkből, a Föld saját tengelye körüli forgása ugyanis picikét felgyorsult az utóbbi években.

A magyarázat szerint ezzel a korrekcióval érhetjük utol a Föld tényleges pozícióját a világűrben.

A múlt vasárnap például – írja a New York Post – a hivatalosan mért 24 óra helyett valójában 23 óra 59 perc 59.9998927 másodpercig tartott, 2021 pedig az előrejelzések szerint összesen 19 milimásodperccel lesz rövidebb annál, mint amit az óra mutat.

Vajon a világ nagyórái mindig a pontos időt mutatják?
Fotó: MTI/EPA

Igen, elenyésző különbség, de a tudomány már csak ilyen – az apró különbségekkel is foglalkozik.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Kicsúszik a talaj a lábunk alól?

Süllyedő alföldi városokról írtak ősszel a lapok, ám a jelenség nem olyan vészes, mint amilyennek első olva­satban tűnik. Manapság a nagyobb földmozgások hátterében többek között az ásványi anyagok kitermelése és az ivóvíz kiemelése áll, míg a kisebbeket folyók is okozhatják. Az Alföld drámaian megnövekedett népességének nemcsak élelem, ivóvíz is kellett. Az utóbbit úgy biztosították, hogy az 1800-as évek végétől egyre intenzívebb lett a rétegvizek kitermelése a térségben, illetve nagyon sok artézi kutat fúrtak. Az 1940-es években elkezdett, az 1960-as évektől intenzívebbé váló kőolaj- és földgáztermelés hatására a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsult. Nem is kicsit: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 milliméter/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.