Évtizedes lemaradás okozta a magyar málna vesztét

Gyakorlatilag megszűnt Magyarországon az ipart is kiszolgáló málnatermesztés. A gyümölcs továbbra is beszerezhető a termelőktől és a helyi piacokon, de a fogyasztók és a feldolgozók szükséglete már csak importból fedezhető. A málna intő jel: az évtizedekig elmaradó fejlesztések miatt megmaradt a jelentős élőmunkaigény, amelynek költsége sokszorosára nőtt az elmúlt években. Ezzel a korszerűtlen ültetvényeken lehetetlenné vált a nyereséges málnatermesztés, míg a klímaváltozás tovább rontja a kilátásokat.

Nagy Kristóf
2021. 08. 29. 7:20
Young woman picking ripe red raspberries from bush, summer garden background
Young woman teenager picking ripe red raspberries from bush, healthy organic natural food, summer sunny garden background. Farming, agriculture, gardening concept.
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyakorlatilag megszűnt Magyarországon a málnatermesztés, pedig a rendszerváltást követő években nemcsak a hazai feldolgozóipart látta el a belföldi termés, hanem jelentős mennyiség jutott exportra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1990-es években a 18-20 ezer tonnát is elérte az ország málnatermése. Ezzel szemben tavaly már csak alig több mint négyszáz tonna málnát szedtek a termelők. 

A gyümölcs termőterülete ma már a kétszáz hektárt sem éri el.

A magyar málnatermesztés kivérzésének legfőbb oka a munkaerő hiánya, de összességében a világban zajló jelentős változások nullázták le a nagyüzemi belföldi termelést. Nem a málna az első eset: az itthon termesztett egres már korábban eltűnt. A málna- és egrestermesztés a kertészeten belül úgynevezett munkaerő-igényes ágazatnak minősül. Ez azt jelenti, hogy jelentős élőmunkára van szükség. Ennek oka, hogy 

a málna érésekor az ültetvényekről átlagosan kétnaponta le kell szedni az érett szemeket, ellenkező esetben – megfelelő hűtés és tárolás nélkül – pár napon belül tönkremennek. A folyamatos szedés fenntartása érdekében pedig elengedhetetlen a jellemzően alacsony keresetért, sokszor feketén foglalkoztatott munkaerő. A belföldi munkaerőszűke miatt régóta elterjedt gyakorlat a szezonmunkások toborzása a környező országokból.

Az elmúlt években idehaza és globálisan is meredeken emelkedni kezdett a munkaerő költsége. A munkaerőhiány megjelenése és súlyosbodása rákényszerítette a magasabb bérekre és a korrektebb foglalkoztatásra az olyan ágazatokat is, mint a mezőgazdaság. Ha a gazdálkodó nem kínál az évtizedekig jellemző legalacsonyabb bérszintnél magasabb keresetet, akkor a munkavállaló más ágazatot választ, ahol könnyen el tud helyezkedni. 

A magyar málna vesztét tehát elsősorban a munkaerő értékének növekedése okozta, ami a fejlett országok mindegyikében jellemzővé vált a 2008-as világválság és a kilábalás hosszabb távú következményeként.

A nagyszámú szezonális munkaerőt foglalkoztató ágazatokban a gazdák jelentős része az elmúlt években nem készült fel arra, hogy szinte lehetetlenné válik az idénymunkások toborzása, így a technológiai fejlesztések sem a munkaerő kiváltását célozták. Sokaknak esélyük sem volt a fejlesztésre, mivel a rendszerváltást követően a kertészeti ágazatnak évtizedekig nem voltak olyan forrásai, amelyek az ültetvények korszerűsítését vagy az eszközbeszerzést támogatták volna. A munkaerőhiány lélegeztetőgépre kényszerítette egyebek mellett a hazai csemegeuborka-termesztést is.

Komoly veszélyt jelent továbbá a klímaváltozás. A szélsőséges hazai időjárás nemcsak a gyümölcsösökben pusztít, de az európai összevetésben meghatározó zöldborsó- és csemegekukorica-termesztést is veszélyezteti.

A zöldborsó rendkívül érzékeny az időjárásra, a rövid betakarítási időszak pedig megnehezíti a munkaerő toborzását. Itt és több más ágazatban, például a szintén zsugorodó hazai fokhagymatermesztésben is gondot okoz, hogy a felvásárlási árak évek, sőt évtizedek óta nem emelkedtek. Emellett hiányzik a termelői összefogás, így a gazdák kiszolgáltatottak a jellem­zően külföldi tulajdonú feldolgozóiparnak, amelynek vannak terményszárítói, raktárai, hűtői, csomagolói. Sok ágazat, pél­dául a vöröshagyma-termesztés pedig a fogyasztói igények átalakulásával veszi fel nehezen a versenyt.

A rendkívül kedvezőtlen folyamatot az új, korszerű ültetvények telepítése és az automatizáció állíthatja meg. Ehhez azonban jelentős forrásokra és a kereskedelemmel szembeni érdekérvényesítő képesség növelésére van szükség, vagyis az összefogás egyre elengedhetetlenebbnek bizonyul.

Borítókép: 123RF

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.