Két nap múlva vége a nyárnak. Magyarország úgy lép át az őszbe, hogy maga mögött hagyta a koronavírus-járványból fakadó válságot. A gazdaság a második negyedévben rekordmértékben nőtt, már most látni, hogy jelentős lesz az év végi nyugdíjprémium összege, jövő év elején visszakapják a családok az idén befizetett személyi jövedelemadójukat (maximum 800 ezer forintot), míg a 25 év alatti munkavállalók adómentesen juthatnak magasabb fizetéshez.
Tizenhárom évvel ezelőtt sem volt egyszerű a helyzet, ám akkor az előbb leírt juttatásokat és rekordokat el sem lehetett képzelni. A világnak és azon belül Magyarországnak 2008 ősze nehézségeket hozott. Tizenhárom évvel ezelőtt, szeptember 15-én ment csődbe a Lehman Brothers befektetési bank. Úgy, hogy szinte magával rántotta az egész amerikai, és ki lehet mondani: a globális pénzügyi rendszert. Kirobbant a jelzáloghitel-válság, amely villámgyorsan átgyűrűzött Európába is.
Magyarország ekkor – a jelenlegi helyzettel ellentétben – iszonyatosan rossz állapotban volt, gazdasági és pénzügyi megszorításoktól fulladozott a lakosság és a hazai vállalkozói réteg, miközben tombolt a politikai válság.
Tizenhárom évvel ezelőtt, szeptember elején az volt a téma, hogy előre hozott választásokat tartsanak-e, vagy „szakértői” kormány alakuljon. Gyurcsány Ferenc ugyanis belebukott a rossz kormányzásába és a hazugságaiba. A Der Standard ezt írta 2008. szeptember 2-án: „Nem tudható, hogy előbb egy ideológiától mentes szakértői kormány alakul-e, vagy pedig nyomban kiírják az előre hozott választásokat. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy a következő választásokat az Orbán Viktor volt kormányfő vezette jobboldali-nemzeti Fidesz fogja megnyerni.” Utólag már tudjuk, hogy Gyurcsány végül volt miniszterét, Bajnai Gordont tolta előre, a következő választást pedig valóban az Orbán Viktor vezette jobboldal nyerte meg, mégpedig kétharmaddal.
„Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a válság megáll a magyar határoknál. Ez azért sem lesz így, mert a magyar bankrendszer nyolcvan százaléka külföldi kézben van. A hitelek meg fognak drágulni, vagyis kevesebb pénz lesz, és ahhoz is drágábban lehet majd hozzájutni, valamint nőnek a termelés költségei is” – figyelmeztetett 2008 szeptemberének végén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki már akkor is világosan látta, hogy mi vár az országra.
Jelezte: a válság miatt kormányzati válaszokat kell adni. Először a hitelességi válságon kell változtatni, vagyis felelős kormányra van szükség az eddigi felelőtlen kormányzás helyett.
Orbán Viktor akkor egyeztetett a gazdasági élet szereplőivel, akik jelezték: a gazdasági növekedés lassulását csak adócsökkentéssel lehet ellensúlyozni, a kis- és közepes vállalkozásoknak pedig célzott programokkal kellene segíteni. Orbán Viktor elmondta: a pénzügyi embereknek az a véleményük, hogy minél nagyobb adócsökkentés lesz, annál előrébb lép az ország.
„A toldozgatásnak-foldozgatásnak nem vagyok híve. Az a nagyarányú adócsökkentés, amely tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoz létre” – mondta akkor a Fidesz elnöke.
Mindeközben Gyurcsány Ferenc azt állította, hogy a „drámai amerikai pénzügyi válság közvetlenül kevéssé érinti a kontinentális Európát”. Szerinte ugyanis „az európai pénz- és tőkepiacok jobban szabályozottak és jobban felügyeltek, másrészt Európában a pénz- és tőkepiaci termékek kevéssé szofisztikáltak”. Veres János akkori pénzügyminiszter pedig azt mondta: „csekély a hatása” a pénzügyi válságnak a magyar bankrendszerre.
Azóta tudjuk, hogy ebben is Orbán Viktornak volt igaza, mert a krízis Európát is megrázta, azon belül pedig leginkább Magyarországot.
Így lépett át hazánk 2009-be, melynek márciusán Gyurcsány Ferenc, a rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lemondott a pozíciójáról. Ekkor kezdődött a kabaréba illő kormányfői casting, majd végül megalakult a Bajnai-kormány. Ahogy a balliberális tempóhoz illett, nem adócsökkentésekre, hanem akkor is megszorításokra épült a válságkezelés. Akkor vették el a 13. havi nyugdíjat is, amelyet az Orbán-kormány épít több lépcsőben vissza. Ezt a döntést a válság sem írta felül.
A korábbi „vérzivataros” időszak kormányzása és a jelenlegi helyzet kiváló összehasonlítást ad arra, hogy lássuk: mi a minőségi különbség a két politikai erő között.
A borítóképen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon Fotó: MTI/Beliczay László
