A családokat nem vágta földhöz a válság

Nem ritka, hogy egy hosszabb válság után behajtáshullám és végrehajtások sora veszi kezdetét. Magyarországon most ilyenről szó sincs. Idén tavaszig kevesebb pénzbehajtási eljárást kezdeményeztek a hitelezők, mint a válság előtti gazdasági szárnyalás időszakában.

Vajon mit hoznak a krízis utáni első hónapok? A kérdés minden visszaesés után felvetődik, és a legtöbbször negatív előjelek társulnak a válaszhoz. A gazdasági megingások rendre ­tömeges fizetési nehézségeket hoznak magukkal, s ezek rövid idő alatt megjelennek a hivatalos adatokban is. Nem ez ugyanakkor a helyzet a járvány okozta válságból kilábaló Magyarországon – legalábbis erre lehet következtetni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara friss adatsorából.

A köztesület lapunk kérdésére közölte az idei adatokat. Ezek szerint a pénzükre váró cégek és magánszemélyek január eleje és május vége között 185 ezer alkalommal kérték a közjegyzők segítségét kintlévőségeik behajtásához. Magyarázatként hozzátehető: a hitelezők a hivatalos embereknél kérvényezhetik az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását, ez a dokumentum szükséges ahhoz, hogy megkezdődhessen a – nem jelzáloghitelekből fakadó – követelések hatósági beszedése. Az idei öthavi értéket összehasonlítottuk a tavalyi adatokkal. Az elmúlt év első öt hónapjában kevesebb, összesen 143 ezer behajtás indult, de ennek megvolt a maga igen hétköznapi oka. A vállalkozások legnagyobb részénél otthoni munkavégzés kezdődött meg, jelentkeztek infrastrukturális fennakadások is, mindezek miatt pedig sok helyen egyszerűen nem tudtak intézkedni kellő hatékonysággal, sebességgel a tartozások behajtásának megindításáról. Ez alapján ugyanakkor azt lehetett feltételezni, hogy a viszonyok rendeződésével – vagyis idén – megugrás következik be a behajtásoknál. Emelkedés valóban volt, de nem kiugró. 2019-ben, vagyis a válság előtti esztendő januárja és májusa között például jóval több, 215 ezer behajtás vette kezdetét, és a 190 ezer eljárásról szóló 2018-as részadat is felülmúlja az ideit.

A korábbi esztendőkben a legtöbbször általában a kiegyenlítetlen víz-, gáz- és villanyszámlák adtak okot eljárásra, ugyanígy a telefoncégek is rendszeresen indítottak procedúrákat. A tapasztalat szerint a pénzbehajtások több mint kétharmada a rezsielmaradások és a távközlési cégek követelései miatt indult meg. Úgy tudjuk, az arányok idén sem változtak érdemben. Ahogy abban sincs különösebb módosulás, hogy még mindig rendszeresek a parkolási ügyek, és bliccelés miatt is indul eljárás időről időre.