A magyar lakosság fele tartózkodik a hitelfelvételtől

Ötből két magyar a személyes tanácsadást igényli, ha pénzügyi kérdése van, vagy tanácsra van szüksége.

A magyar lakosság továbbra is megosztott a tekintetben, ahogyan a bankokat látja. Változó, hogy a háztartások mennyire ismerik ki magukat a pénzügyek terén, miközben sokak számára továbbra is kihagyhatatlan a bankfiók felkeresésével járó, személyes ügyintézés. Ugyanakkor biztató, hogy egyre növekszik az online ügyintézést választók aránya is – állapítja meg a Scale Research legfrissebb reprezentatív Bankindex kutatása, amelyben a 18 év feletti magyar lakosság pénzügyi szokásait és gondolkodását vizsgálták.

Az adatok tanúsága szerint minden harmadik magyar felnőtt érzékel különbséget a bankok szolgáltatásai között, de másik egyharmad szerint a hitelintézetek tevékenysége csereszabatos, azaz egyik a másikkal könnyen helyettesíthető. A lakosság csupán hetede követi nyomon a pénzügyi újdonságokat a piacon, viszont kétharmadot ez a téma látszólag teljesen hidegen hagyja. Mindössze a lakosság ötöde tartja magát jól informáltnak pénzügyi területen, minden második honfitársunk viszont legfeljebb kettesre értékeli saját pénzügyi tudását. A lakosság fele kimondottan hitelellenes, ők semmilyen körülmények között nem vennének fel kölcsön, ellenben mindössze minden negyedik személy tekinthető kifejezetten hitelbarátnak. Mindössze a lakosság ötöde ítéli meg úgy, hogy a hitelek megkönnyítik az emberek életét.

Ötből két honfitársunk a személyes tanácsadást igényli, ha valamilyen pénzügyi kérdése van, vagy tanácsra van szüksége. Közel minden második személy legszívesebben bankfiókban intézi banki ügyeit, ezzel szemben ötből egy magyar, ha teheti, minden banki ügyét az online térben bonyolítja, és az ügyfelek negyede használja már internet banki szolgáltatást. A lakosság ötöde tesz csak félre rendszeresen pénzt megtakarítás célból, háromból ketten továbbra sem hajlandóak magasabb hozamért legalább némi kockázatot vállalni, miközben a kockázatot tudatosan elfogadók is csak a lakosság tizedét teszik ki – foglalhatók össze a rendszeresen elkészített felmérés aktuális tapasztalatai.

– A magyar lakosság továbbra is erősen megosztott módon gondolkodik a pénzügyi, banki témákkal kapcsolatban: kevesen nevezhetőek tájékozottnak pénzügyi téren, sokan egyáltalán nem követik a pénzügyi híreket, újdonságokat, ami az edukációs szint emelkedésének egyik gátja – húzta alá Schauermann Péter, a Scale Research ügyfélkapcsolati igazgatója, majd hozzátette: az általános pénzügyi tudás emelkedésében nem várhatunk drámai javulást a következő évben sem. Miközben a korona vírus okozta gazdasági visszaesés következtében a jövedelmi helyzet rosszabbodása a megtakarítási képesség érezhető csökkenését vetíti előre a társadalom jelentős részénél.

Eltérő attitűdök, sajátos tulajdonságú csoportok

A kérdésekre adott válaszok alapján a lakosságot öt jellemző csoportba tudták besorolni a kutatók. A pénzügyek iránti nyitottság és a digitális banki csatorna használat alapján a két szélső csoport látható, amelyek mérete hasonló, csoportonként hozzávetőleg 1,3 millió fő. A pénzügyi témák iránt leginkább nyitott „Tájékozott, kockázatvállaló” szegmens aránya 16 százalékos a magyar lakosságon belül, a bankokkal és pénzügyekkel kapcsolatban leginkább elzárkózó, „Bankellenes, passzív” csoport aránya pedig 17 százalékos. A lakosság negyede sorolható a „Támogatást igénylő” szegmensbe, akik leginkább igénylik a segítséget pénzügyi téren, valamint a fióki, személyes banki ügyintézést kedvelik. A legnagyobb létszámú csoport a „Megtakarító, hitelbarát” szegmens, 2,4 millió fővel, akik a lakosság 30 százalékát teszik ki. A csoport tagjai közül sokan képeznek megtakarítást, némileg hajlandóak kockázatot vállalni, és nyitottak a banki hitelek iránt. A lakosság tizede egyszerre aktív digitális banki csatornahasználó, de többségük elutasítja a banki hiteleket, ők a „Hitel-ellenes, digitális bankoló” szegmens, nagyjából 890 ezer fővel.