A tőzsdék még nem jeleznek akkora válságot, mint 2008-ban

A koronavírus-járvány hatásai ­miatt komoly gazdasági válságnak nézhetünk elébe, a részvényárfolyamok mozgásai azonban egyelőre nem jeleznek túlságosan negatív folyamatokat. A céges papírok tőkepiaci értéke sokkal kevésbé esik, mint a 2008-as pénzügyi-gazdasági krízis idején. A sajátos helyzet kialakulásának két magyarázata is lehetséges.

Fellegi Tamás Péter
2020. 03. 24. 13:34
A currency dealer talks on the phone in front of electronic boards showing the Korea Composite Stock Price Index (KOSPI) and the exchange rate between the U.S. dollar and South Korean won, in Seoul
A dél-koreai devizapiaci brókereket a vírus sem fogja vissza, hogy a dollárra spekuláljanak Fotó: Heo Ran Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tőzsdei árfolyamok az elmúlt hetekben kivételesen nagyot zuhantak, és ez nem volt másként 2008-ban sem. Ám a negatív folyamatok nem ugyanúgy bontakoztak ki: bő tíz évvel ezelőtt már korábban mutatkoztak a válság jelei, de csak 2008 őszén látszott, hogy sokkal nagyobb a baj, mint korábban gondolták. A részvényárfolyamok már 2007 második felében ereszkedőben voltak, most azonban a koronavírus-válság derült égből villámcsapásként érkezett. A tőzsdék februárban még új történelmi csúcsokat értek el, a befektetők a kínai járványhelyzetet még nem is vették komolyan. Így aztán nagy magasságból indult az esés, amikor látszott, hogy a járvány Európát és Amerikát is érinti, ám az összeomlás – érthető módon – akkor következett be, amikor szinte mindenhol rendkívüli intézkedésekre, korlátozásokra került sor.

Ezek mentén a gazdaság lebénult, több helyen felbecsülhetetlen károkat okozva.

Érdekes módon viszont a legtöbb tőzsdeindex és egyedi részvény kevesebbet esett a csúcsról mostanáig a másfél hónap alatt, mint 12 éve a válságban a 2007. nyári csúcsokról az összeomlás első, 2008. ősz eleji szakaszáig. Annak idején az abszolút mélypontra 2009 márciusáig kellett várni, most természetesen azt nem tudjuk, hogy láttuk-e már a mélypontot vagy további zuhanás következik.

A legfőbb amerikai index, az S&P 500, amely az 500 legnagyobb tőzsdei vállalat részvényét tartalmazza, 2007 nyarán 1570 ponton tetőzött, és az első nagy pánik idején, 2008 szep­temberében 840 pontig zuhant. Majd ezt követte októberben egy 740 pontos mélypont, végül 2009 márciusában 666 pont lett a végső alj. A válság legdrámaibb szakaszában így a tetőhöz képest a visszaesés nagyjából 50 százalék volt, a végső mélyponton 58 százalék. Most a csúcs 3400 pont, az eddigi mélypont 2300: ez csak 32 százalékos esés, ami az egykori 50 százalékhoz viszonyítva jóval kisebb érték. Ami a legfontosabb európai indexet illeti: a német DAX akkor 8000-ről 4000 pontra zuhant, vagyis ugyancsak az értékének felét vesztette el, míg most 13 700 pontról 8500 pontra esett vissza, ami 38 százalékos apadásnak felel meg.

A dél-koreai devizapiaci brókereket a vírus sem fogja vissza, hogy a dollárra spekuláljanak
Fotó: Reuters

Külön érdekesség viszont a fő kínai index, a Shanghai Composite, amely most szinte alig esett az előbbiekhez képest: a január eleji 3100 pontos tetőről január végén, a járvány ottani kicsúcsosodásakor csak 2750 pontig, ami bő 10 százalék, mostanra pedig, amikor már látszanak a károk – és nem mellékesen Kínában a járvány nyugvópontra jutott –, 2650 pontig, ami közel 15 százalékos zsugorodás. Ám nem szabad elfelejteni, hogy 2008-ban egészen más volt helyzet: a válság előtt óriási buborék képződött a kínai tőzsdén: az index 1000-ről 5000 pontra szaladt fel rövid idő alatt, majd a válság előtt a lufi kipukkadt, és 2000 pontig zuhant vissza az index, vagyis 60 százalékot vesztett értékéből a tetőhöz képest.

Nézzük végül, mi történt a hazai börzén. 2007-ben 30 ezer ponton tetőzött a BUX, majd 2008 októberében megközelítőleg 10 ezer pontig zuhant. A végső alj pár hónappal később 9000 ponton volt, így úgy tekinthetjük, hogy az index a kritikus időszak alatt az értékének kétharmadát vesztette el. Most a tetőzés 46 ezer pont fölött volt kevéssel, a jelenlegi helyzetben az eddigi mélypont 29 ezer pontot jelentett: ez 37 százalékos gyengülés, alig több, mint a fele az egykorinak.

Mindebből jól látszik, hogy eddig jóval kevésbé viselődtek meg a részvénypiacok, mint 12 éve. Jó esetben ez azt is jelezheti, hogy nincs akkora baj, mint az előző válságban, ugyanakkor a jelenlegi helyzet annak is eredménye lehet, hogy most a világ főbb jegybankjai az elmúlt években páratlan pénzmennyiséget bocsátottak a piacra, amelyet most még meg is fejeltek a járvány hatásaira adott intézkedésekkel, így a hatalmas likviditás megtámasztja a részvénypiacot, míg 2008-ban szó sem volt ilyesmiről.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.