A várakozások szerint nőtt a munkanélküliség

A koronavírus hazai megjelenését követően 56 ezer ember veszítette el állását, többségük inaktív volt március végén. A kormány szerint legkésőbb három hónap múlva mindenkinek lesz állása, aki most elveszítette, ha kell, az állam ad munkát.

Budapest 2020.04.16. Zárva Étterem foto:Kallus György/Világgazdaság

A koronavírus-járvány miatt márciusban 56 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hivatal ugyanakkor arra figyelmeztetett, a járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban kevésbé markánsan jelennek meg. A 2020. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer fő volt. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2 százalék volt, amely az előző havi értékhez képest 0,9 százalékponttal csökkent, miközben a mérséklődés az előző év márciusához képest 0,2 százalékpontos volt. Az Európai Unió által is vizsgált 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 75 százalék volt az év első három hónapjában, tehát egyelőre nem csökkent az uniós célérték alá a mutató.

Márciusban 54 ezer fő vált inaktívvá és kétezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, tehát a KSH megállapítása szerint 56 ezer ember veszítette el állását. Az állástalanok átlagos havi létszáma 168 ezer fő, arányuk 3,7 százalékra nőtt, 0,2 százalékponttal emelkedett. A hivatal kiemelte: a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát, vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni. A KSH a nemzetközi definíciók szerint vizsgálja a munkanélküliséget, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint március végén 281 ezer nyilvántartott álláskeresőt regisztráltak összesen, ami 0,9 százalékkal volt magasabb a februári adathoz képest.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar emberek munkahelyeit meg kell védeni, amennyi munkahelyet a koronavírus elpusztít, annyi új álláshelyet kell létrehozni. Emlékeztetett: az állami bértámogatási programban a munkáltató vállalja, hogy nem szünteti meg munkavállalója munkaviszonyát és bért fizet az alkalmazott csökkentett munkaidejére, egyéni fejlesztési idejére. A munkavállaló pedig azt vállalja, hogy munkáját ellátja és a fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Az állam a kieső munkaidőre jutó bér hetven százalékát téríti meg, ez a segítség a rövidített idejű munkavégzés alatt jár legfeljebb három hónapig. Az államtitkár kiemelte: a bértámogatás akár több százezer munkahely megőrzését is szavatolhatja, azaz több százezer családnak jelenthet segítséget, illetve cégek tömegének biztosíthatja a túlélést.

Felidézte: a balliberális kormányokkal ellentétben a jelenlegi kabinet nem segélyezéssel, hanem munkahelyteremtéssel kezeli ezt a nehéz helyzetet. A kormány elindított egy speciális kutatás-fejlesztési bértámogatást is, amely mintegy 33 ezer kutatót és mérnököt érinthet. Az intézkedés keretében a munkáltatók dolgozónként havonta akár 318 ezer forintot kaphatnak – idézte fel Schanda Tamás. A vállalkozásoknak lehetőségük van rendkívül kedvező kamattal kétéves futamidejű munkahelymegtartó hitel felvételére is.

Az államtitkár hozzátette, aki elvesztette állását, három hónap múlva ismét talál munkát, ha kell, akkor az állam foglalkoztatja majd a dolgozni akarókat.