Amikor a gyomirtó a gyógyszer

A szoftverek sok esetben hamarabb észreveszik a hibát egy egészségügyi felvételen, mint az orvosok, ezért a jövőben egyre több feladatot kaphat a mesterséges intelligencia a diagnosztikában. A gépi tanulás egy másik területen is ígéretes eredményeket jelez: a ritka betegségek kezelésének megtalálásához is megmutatja a legrövidebb utat.

2020. 02. 10. 13:03
null
Szakorvosok vizsgálják az MR-felvételt. Nélkülözhetetlen a tudásuk, de a szoftver jobban észleli az árnyalatok közti különbséget Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások az egészségügyben is korábban nem látott lehetőséget nyújtanak. Az előrejelzések szerint már egy évtizeden belül teljesen átalakítja a gépi tanulás a gyógyászatot. Ehhez felhasználhatóvá és elérhetővé kell válnia a betegadatoknak, ideértve a test biológiai jelzéseit rögzítő, hordható eszközök által begyűjtött információkat is. Az adatok elemzését pedig már most is sok esetben hatékonyabb és gyorsabb a mesterséges intelligenciára bízni, mint az orvosokat terhelni vele.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) egy olyan esetet mutatott be, amelyben egy orvos saját gyermekeinek ritka betegségét kezelte a mesterséges intelligencia segítségével. Nick Sireau két fia a feketecsont-betegségnek is nevezett alkaptonuriában szenved. A ritka genetikai rendellenesség mindössze kétszáz embert érint a világon. Az anyagcserezavarral járó betegség korai csontritkulást és szívelégtelenséget okoz, valamint nagy fájdalommal is jár, továbbá a csontok és a porcok, a vizelet és a fülzsír feketére színeződését okozza. Daniel és Julien Sireau esete néhány évvel ezelőtt be is járta a világsajtót, és azóta úgy tűnik, édesapjuk megtalálta a fájdalmaik csillapítására szolgáló szert, amelyet eredetileg gyomirtónak fejlesztettek ki.

Mintegy hétezer olyan ritka betegséget tartanak számon – nagyjából négyszázmillió érintettel –, amelynek 95 százalékára nem létezik elfogadott kezelési mód. Nick Sireau pedig kivételes helyzetben van, hiszen orvosként lehetősége adódott arra, hogy saját maga találja meg a családját érintő kórra a megoldást. Valószínűleg sokkal lassabban jutott volna el az eredményig, ha nem veszi igénybe a mesterséges intelligenciát. Az erre a feladatra kiképzett szoftverek a rendelkezésükre álló adatokból viszonylag egyértelműen megmutatják az orvosnak, hogy a kezelés milyen útja lehet a leghatásosabb. Ennélfogva nem meglepő, hogy az Egyesült Államokban 2018-ban az egészségügyi technológiai fejlesztésekre költött 8,1 milliárd dollárnak (mintegy 2,4 ezermilliárd forint) a negyedét a mesterséges intelligenciára költötték.

Szakorvosok vizsgálják az MR-felvételt. Nélkülözhetetlen a tudásuk, de a szoftver jobban észleli az árnyalatok közti különbséget
Fotó: Kurucz Árpád

Más irányban is fejlődik a gépi tanulás az egészségügyben. Bár a képalkotó diagnosztikai rendszerek nagy segítséget jelentenek az orvosoknak, ám egy-egy MR- vagy CT-felvétel tüzetes átvizsgálása időigényes feladat. A digitálisan megalkotott képek első elemzését – úgy tűnik – érdemesebb szoftverre bízni, mint az orvos idejét erre áldozni. Ahogyan a Microsoft felhívta a figyelmet: egyetlen fekete-fehér CT-felvételen a szürkének akár négyezer árnyalata is megjelenhet, míg a kiértékelésre használt monitor ezek közül 256-ot tud megjeleníteni, de hiába, ha az emberi szem legfeljebb harmincat képest megkülönböztetni. Nem úgy a mesterséges intelligencia, amely mindegyik árnyalatot pontosan azonosítja, és nem is fárad el közben. A nyomás pedig igen nagy az orvosokon, hiszen világszerte 450 millió emberről készül felvétel valamilyen képalkotó eljárással, közülük nagyjából kilencvenmilliót félre­diagnosztizálnak, 110 millió betegségét pedig nem veszik észre. Érdemes volna tehát legalább egyszer megmutatni a szoftvernek a kiértékelendő felvételt. A Microsoft úgy számol, hogy a mesterséges intelligenciától a radio­lógusoknak nem kell félteniük az állásukat, hiszen – mivel növekszik a felvételek száma – évente tíz százalékkal emelkedik az azok kiértékelésére mutatkozó igény is.

Érdekes helyzet az, amikor a gép észlel valamit, ami az orvos szemének nem látható, ilyenkor nyilván érdemes folytatni a vizsgálatokat. A szakértők mindenesetre nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához az orvosi képalkotásban is. Ez egy újabb olyan terület, amelyen az ember és a gép együttműködése hatékonyabb, és jobb eredményeket hozhat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.