Az arany volt az egyik legjobb befektetés tavaly

Jelentősen emelkedett tavaly az arany ára, a folyamat már 2018 végén elkezdődött, és az idei év első kereskedési napja is emelkedéssel indult. A kereslet részben a jegybankok tevékenységének eredménye, de az alacsony hozamkörnyezetben általában is vonzó lett az arany.

Impozáns látvány, nem csoda, hogy sokan fizikailag is magukhoz veszik és széfükben tárolják a nemesfémet Fotó: Mariya Gordeyeva Forrás: Reuters

A mögöttünk álló évben nemcsak a részvénypiacok teljesítettek jól, hanem az arany ára is szépen nőtt: nagyjából unciánként 1300-ról 1520 dollárra, ami 17 százalékot jelent. Az emelkedés 2018 végén indult, lényegében nem sokkal azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtízszerezte aranytartalékát, 3,1-ről 31,5 tonnára növelve azt. Az időzítés remek volt: a jegybank nagyjából 1230 dollár körül vásárolhatott, így ha most értékesítenék a készletet, nagyjából 25 százalékos árfolyamnyereséggel számolhatnának. A folyamat nem teljesen véletlen, hisz az arany tavaly tapasztalt drágulásának egyik oka épp a jegybankok vásárlása volt. Ennek előzményei hosszabb időre nyúlnak vissza: a 80-as, 90-es években, amikor magasak voltak a kamatok, így a dollárkötvényeken és a fejlett európai országok állampapírjain szép hozamot lehetett elérni, a jegybankok szabadulni próbáltak az ilyen jellegű hozamot nem biztosító aranytól, így egyúttal az árat is ezek az intézmények nyomták a mélybe.

A 2008-as válság után megváltozott a szemlélet: több jegybanknál kezdték el úgy gondolni, hogy biztonsági, mondhatni válságállósági szempontból mégiscsak célszerű, ha devizatartalékaik egy részéből aranyat vesznek. A hatás meg is lett: a válságot követő három évben megduplázódott az arany ára. Igaz, ezt követően újra esni kezdett, és majdnem a válság idején tapasztalt szintig, 1050 dollárig esett vissza 2015 végére.

Akkor azonban épp nulla közelébe csökkent az infláció a fejlett gazdaságokban és a visegrádi régióban is, sőt átmenetileg negatív infláció, fogyasztói áresés is mutatkozott. A jegybankok ez ellen rögtön felléptek, mondván, a helyzet gazdasági visszaesésbe torkollhat (a fogyasztók elhalasztják vásárlásaikat a csökkenő árakra számítva), ezért igen laza monetáris politikába kezdtek, rendkívül mélyre, esetenként negatív szintre csökkentve az alapkamatot.

Így érthető módon a piaci hozamok is esni kezdtek, immár a jobb minőségű államkötvényekkel is alig lehetett hozamot elérni. Ez egyrészt újabb jegybankokat csábított aranytartalékuk növelésére, másrészt a befektetők részéről is nőni kezdett az érdeklődés az arany iránt. Az ár meg is ugrott, majd közel három évig többnyire az 1200-1300 dolláros sávban mozgott – és ennek az időszaknak a végén vásárolt a magyar jegybank.

Impozáns látvány, nem csoda, hogy sokan fizikailag is magukhoz veszik és széfükben tárolják a nemesfémet
Fotó: Reuters

A 2018 végén indult, még most is tartó áremelkedést tulajdonképpen több tényező indította be. Egyrészt újabb jegybankok csatlakoztak a vásárláshoz, de aztán megjelent két óriási vevő is. Az egyik Moszkva volt: az ukrajnai háború miatt ellene hozott nyugati szankciók elhúzódtak, sőt az orosz–amerikai kapcsolatok tovább romlottak. Ezért Oroszország az amerikai államkötvény-állományának eladása mellett döntött, és helyette aranyat vásárolt. Ennél nagyobb vevőként a kínai jegybank is piacra lépett. A Donald Trump amerikai elnök által elindított kereskedelmi vita, majd vámháború hatására döntött úgy az óriási ország, hogy csökkenti a dollár, valamint az amerikai kötvények arányát a tartalékain belül. Helyette pedig aranyat vásárolt.

Tavaly egy váratlan fordulat is bekövetkezett: miután 2018-ban még úgy tűnt, hogy a jegybanki lazítások időszaka befejeződött, tavaly év elején hirtelen irányt váltott a világ két legnagyobb jegybankja. A 2018 decemberé­ben még kamatot emelő, az USA-ban jegybanki jogokkal működő Fed tavaly egymás után háromszor is kamatot csökkentett, az Európai Központi Bank pedig, amely sok éve egyáltalán nem emelt kamatot, most újra csökkentett. Ráadásul újraindította sok vitát kiváltó eszközvásárlási programját, amelyben elsősorban állampapírokat vásárol, és így fedezetlen pénzt bocsát a piacra.

Ez a fordulat már önmagában is elég ahhoz, hogy a befektetők a részvények mellett az arany felé forduljanak. De az, hogy tavaly év közepén nyolc európai ország hosszabb lejáratú állampapírjai negatív hozam mellett kezdtek forogni, még tovább növelte az arany iránti keresletet a jegybankok és más befektetők részéről egyaránt. A Goldman Sachs elemzői szerint ráadásul kialakult egy olyan trend, hogy a befektetők a megvett aranyat fizikailag is kikérik és magukhoz veszik, a nemesfémet a nagyobb biztonságra vágyók aranytárolásra kialakított széfekbe helyezik. Ez egyébként a jegybankokra is igaz: míg korábban többnyire Londonban tartották az ottani hatalmas aranytároló pincékben, most közülük is sokan hazaviszik azt, és saját országukban őrzik.

A kérdés az, hogy maradhat-e idén is a tavalyi erős emelkedő trend. A jövőbeni árfolyamokat meglehetősen nehéz előrejelezni, de gyanítható, hogy ha a jelenlegi ultralaza monetáris politika fennmarad, továbbá a negatív hozamok sem szűnnek meg az állampapírok piacán, akkor erős maradhat az arany iránti kereslet.