Az NKFIH a tudományos életpálya minden szakaszát támogatja (X)

A téma kapcsán Dr. Szabó Istvánt, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettesét, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság tagját kérdeztük.

Dr. Szabó István Forrás: NKIFH

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) ösztöndíjakkal és témapályázatokkal támogatja a tudományos életpálya minden szakaszát, legyen szó fiatal tehetségekről vagy nemzetközi szintű tapasztalt kutatókról. Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) évi 4 milliárdos keretösszege a kutatói utánpótlást ösztönzi, míg az Élvonal Kutatási Kiválósági Program 3 milliárdos keretösszegéből 5 évre akár 300 millió forintos támogatást is nyerhetnek a legkiválóbbak egy-egy Magyarországon folytatott, nemzetközileg is versenyképes kutatási projekt megvalósításához. A téma kapcsán Dr. Szabó Istvánt, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettesét, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság tagját kérdeztük.

– Kik pályázhatnak és mekkora összegre a Bolyai+ ösztöndíj programban?

– A Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj pályázati programban való részvételnek két feltétele van: az egyik, hogy a támogatásra jelentkező fiatal kutató az MTA Bolyai pályázat ösztöndíjában részesüljön, a másik, hogy a pályázó kutatói jogviszonyban álljon az ÚNKP valamely fogadó felsőoktatási intézményével, vagy ott oktatói tevékenységet folytasson. Ha ez a két feltétel adott, és a pályázó ösztöndíj támogatást nyer, akkor havi nettó 200 ezer forint támogatásban részesülhet egy éven át. Fontos kiemelni, hogy a Bolyai ösztöndíj mértéke, amelyet az MTA ad, az NKFIH kezdeményezésére és az ITM szakpolitikai támogatásával a jövő évtől az eddigi nettó 124 500 forintról nettó 250 ezer forintra emelkedik, így tovább fokozódik a nagy presztízsű ösztöndíj versenyképessége, motivációs ereje.

– Ezek a támogatási formák mennyire ösztönzik itthon maradásra a kutatókat?

– Azt gondolom, minden motivációs eszköz egy-egy újabb érv az itthon maradásra. A mostani finanszírozási rendszer úgy épül fel, hogy végigkíséri a fiatal kutatójelöltet egészen a nemzetközi szintű kutatóvá válásáig.

A Tehetséggel fel! konstrukciónk elérhető már a kutatói tevékenyég kezdetén, ezzel a forrással a középiskolában jól teljesítő, ifjú tehetségeket kívánjuk támogatni. 2020-ban bevezettük a Tudománnyal fel! konstrukciót is, amely azok munkáját segíti, akik a PhD/DLA fokozatukat 2018 januárja után szerezték meg, de még nem érzik magukat késznek arra, hogy OTKA-pályázatokon induljanak.

Ami közös a pályázatoknál: a jelentkezőknek kiváló teljesítményt kell nyújtaniuk valamely tudományterületen: vagy olyan publikációt kell felmutatniuk, amely nemzetközi szintű láthatóságot biztosít, vagy közvetlenül hasznosíthatónak kell lenniük szabadalmakon keresztül.

– Számos egyetemről lehetett pályázni. Mik a tapasztalatok, honnan érkezett több pályázat?

– Közel egyenletes a megoszlása a pályázóknak a vidéki és fővárosi egyetemek közt, vagyis nagy szórás e tekintetben nincs. Sokkal inkább az intézmény mérete határozza meg a pályázói sikerességet, vagyis a nagy kutatói létszámmal rendelkező egyetemeken több a Bolyai+ ösztöndíjas is. De ez nem magyar specifikum, általánosságban igaz az európai intézményekre is.

– Mekkora keretösszeg áll rendelkezésre az Élvonal – Kutatási Kiválósági Programban?

– Az Élvonal – Kutatási Kiválósági Programot jelentősen megújítottuk, tovább fejlesztettük. Az évente 3 milliárd Ft keretösszeggel meghirdetett Élvonal eddig azokat segítette, akik az Európai Kutatási Tanácshoz (European Research Council – ERC) terveztek pályázatot benyújtani szenior kutatóként.

Pár éve bevezettük, hogy a korábban benyújtott pályázatok újra beadhatók azok számára, akiknek vagy kifutóban van az ERC projektjük, vagy azért nem kaptak még támogatást, mert az előző évben már nem jutott nekik ERC pályázati keretből forrás. Az idei Élvonal pályázatok bírálatakor azt vizsgáltuk, hogy az a kutatócsoport működik-e még, amivel a kutató pályázott, illetve, hogy képes lesz-e érdemi kutatási eredményeket felmutatni. Ha igen, akkor a hazai támogatási rendszerben az egyik legmagasabb összeget, 300 millió forintot nyerhet el a projekt öt évre.

Dr. Szabó István
Fotó: NKIFH

– Milyen területekről érkeztek a pályázók? Hány projekt részesül majd támogatásban?

– Nem volt tematikai megkötésünk, az egyedüli feltételünk a nemzetközi kiválóság bizonyíthatósága volt. Ugyanakkor limitáltuk a pályázók számát, magasra tettük a belépési küszöböt. Az idén nyolc kutatási projektet nyert támogatást. Példaként említem az optikai áramkörök kutatását, csillagászattal kapcsolatos tématerületeket, egészségügyi, vagy épp matematikai kutatásokat. Jól látható, hogy igyekszünk a tudomány sokszínűségét reprezentálni.

– Van-e kiemelkedő sikertörténet a benyújtott pályázatok között?

– Úgy véljük, ezek a kutatások akkor sikeresek, amikor a nemzetközi térben is láthatóvá válnak. Ez gyakorlatilag minden esetben megvalósul. Ugyanakkor a tudomány láthatósága mindig komplex kérdés. Sokszor nehéz közvetíteni a közvélemény felé azokat a kutatásokat és fejlesztéseket, amelyeket a tudományos életben és a szakpolitikában komoly áttörésnek tartanak.

A mi sikerünk abban mérhető, ha évről évre növekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek a kutatási pályázatok iránt. Igyekszünk egyre többek számára vonzóvá tenni a kutatói életpályát, így a tudomány iránti érdeklődés is erősödik. Erre volt jó példa nemrég az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) is, amelyen minden eddiginél többen mérettették meg magukat. Idén mintegy 4500 pályamunkát mutattak be a különböző szekciókban, míg két éve alig több mint 4100 kutatás versenyzett egymással.

– Magyarország mekkora összeget kaphat K+F célokra a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a Horizont Európa programban?

– A Horizont Európa költségkerete jelentős, 95,5 milliárd euró összegű. Azonban e keretösszegen belül nincsenek dedikált források elkülönítve külön-külön a tagországok számára. Komoly versenyben, elsősorban a tudományos, technológiai és innovációs kiválóság szempontjait követve dől el, hogy mely projektek és mely országok juthatnak támogatáshoz.

A korábbi keretprogram, a Horizont 2020 statisztikái alapján azt látjuk, hogy az Unióhoz 2004 után csatakozott országok pályázó szervezetei a támogatásoknak csupán az 5 százalékát tudták elnyerni, míg azok a tagállamok, amelyek régebb óta tagjai az EU-nak a támogatások 86%-ból részesülhettek. Célunk, hogy a Horizont 2020 program költségvetéséből elért 0,65 százalékos hazai részesedést 2027-re jelentősen megnöveljük. A sikeresebb szerepléshez az NKFI Hivatal minden támogatást igyekszik megadni. A Hivatal által koordinált Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartó hálózat munkatársai rendszeresen tartanak tájékoztató rendezvényeket, workshopokat a pályázati lehetőségek bemutatására, illetve személyre szabott pályázati tanácsadást is nyújtanak. A minőségi pályázatok létrejöttét pályázatíró tréningekkel, az innovatív cégek esetében mentorprogrammal segítjük és számos rásegítő pályázati konstrukció meghirdetését is tervezzük, amelyek a keretprogram pályázatok előkészítését, a kapcsolatépítést segítik, illetve a hazai önrészt biztosítják a társfinanszírozott konstrukcióknál.

– Nemzetközi összevetésben érdemes tehát hazai kutatói életpályát befutni?

– Meggyőződésem szerint igen. Természetesen minden ökoszisztéma tovább fejleszthető, és ez a mi célunk is, de az elmúlt évek erőfeszítései ma már kedvezőbb környezetet teremtettek a hazai kutatói közösségnek.