Barátok és ismerősök előnyben

Hiánypótló felmérést készített a statisztikai hivatal a magánlakásbérlés jellemzőiről. A kutatás szerint Budapesten legalább másfélszer annyiba kerül egy albérlet, mint egy vidéki városban, ám sokan fizetnek kedvezményes bérleti díjat ismeretségi alapon. Minden ötödik fővárosi albérletben külföldiek laknak, és sok a válás miatt bérleménybe kényszerülők aránya is.

Országos szinten a magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi nyolcvanezer forintba kerül. Akik kedvezményt kaptak, jellemzően 58 ezer forintot fizettek, akik nem, azoknak átlagosan 83 ezer forint volt a havi lakbérük. A budapesti bérleti díjak azonban megközelítették az országos átlag másfélszeresét – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magánlakásbérlés, bérleti díjak című friss kiadványában, amely 2018. októberi megkérdezéseken alapul. Az ingatlanportálokon keresztül létrejött bérletek havi díja országos szinten 106 ezer forint volt, az ismeretségi körben kiadott lakásoké viszont mindössze 63 ezer forint. Az átlagosnál kisebb a különbség a pesti belső kerületekben és a megyeszékhelyeken, itt személyes kapcsolat révén csak nyolc-kilencezer forint árkedvezmény volt érvényesíthető.

A legdrágább budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbért egyrészt a 2400 forintot megközelítő négyzetméterenkénti díj, másrészt az itt jellemző, átlagot meghaladó lakásméretek magyarázzák. A pesti belső kerületekben – noha a teljes fizetett összeg alacsonyabb – a kisebb lakásméretek miatt a fajlagos lakbér meghaladja az említett budai kerületekét.

Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyek lakbérszintje bizonyult a legmagasabbnak, mintegy 1600 forintos négyzetméterenkénti díjjal, ami csak közelíti a budapesti külső kerületek lakbéreit. Az ország többi területén sok esetben az ötvenezer forintot sem éri el az albérleti díj havi összege. A régió­ra jellemző szintnél magasabb bérleti díjakat kérnek a nagyobb egyetemi városokban, így Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden.

Tízből négy bérelt lakás Budapesten, három a megyeszékhelyeken, további három pedig a többi városban vagy köz­ségben található. Míg a fővárosban a bérlakások több mint negyven százaléka városi társasházban, húsz százalékuk lakótelepen van, addig a megyeszékhelyeken 59 százalék a panelek aránya. Jellemzően a kisebb és rosszabb állapotú lakásokat adják bérbe. Budapesten például csak az albérletek kétharmada összkomfortos, pedig amúgy a fővárosi lakott lakások háromnegyede ilyen.

A bérlők 57 százaléka családjával vagy partnerével él a lakásban, a bérelt lakások harmadában egyedül laknak. Barátok, diák- és munkatársak a bérlakások tizenegy százalékát lakják. A KSH felmérésében megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik albérletben. A gyakrabban említett indokok között megtalálható a házasodás, a tanulmányok és az is, hogy az önállósodó fiatalok elköltöznek hazulról. Számos egyéni élethelyzetre is rávilágít a felmérés: sokan például válás (tizenöt százalék), a partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak albérletben. Többen a devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban – bér fizetése ellenében – lakhatnak tovább. Számos bérleti ügylet valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt. Vannak olyanok is, akik végleges otthonuk felépítése idejére költöznek albérletbe, sőt olyanok is, akiknek a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb mobilitást biztosítja. Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok laknak, Budapesten az arányuk eléri a húsz százalékot.

Saját elmondásuk szerint a bérlők nagy többségének van bérleti szerződése. Az a 13 százalék, aki azt nyilatkozta, hogy nem kötött bérleti szerződést, jellemzően személyes ismeretség révén került kapcsolatba a tulajdonossal. A bérlők 11 százaléka jelezte, hogy a piacinál kedvezőbb lakbért fizet.

Gyors drágulás

Mivel a felmérést megelőző években gyorsan emelkedtek a bérleti díjak, így minél korábban jött létre a bérleti megállapodás, annál nagyobb annak az esélye, hogy a fizetett lakbér elmarad a lakáspiacon éppen létrejövő szerződések árszintjétől. Az esetek többségében ugyanis a bérleti viszony létrejötte után nem emelkedik a lakbér. Sokatmondó, hogy ha valaki 2015-ben vette bérbe a lakást, mintegy negyven százalékkal kevesebbet fizetett, mint az, aki 2018-ban költözött be. Budapesten a beköltözés évétől függően évről évre 11-13 százalékkal magasabb lett a fajlagos lakbér. Önmagában a helyi lakásárszint tízszázalékos növekedése mintegy négy százalékkal emeli a lakbér mértékét.