Béremelés mellett döntöttek elbocsátás helyett a hazai cégek

Átlagosan 5-7 százalékos béremelést hajt végre idén idehaza a versenyszféra, a bértárgyalásokon továbbra is a munkaerő megtartása élvezett elsőbbséget, immár a járványt követő időszakra való felkészülés részeként. Az érdekképviseleti beszámolók szerint a csoportos létszámleépítések és a tömeges megbetegedések miatt leállás nem volt.

A válságra adott vállalati válasz ezúttal nem az elbocsátás volt, hanem a béremelés és egyéb juttatások emelése ott, ahol a jövőbe terveznek a szereplők Fotó: Kurucz Árpád

A legtöbb helyen az inflációnál magasabb béremelés mellett döntöttek a versenyszféra azon cégei, amelyeket nem érintettek közvetlenül a járványhelyzet kezelése miatt elrendelt korlátozások. A versenyszféra legtöbb vállalkozása az új üzleti évhez köti a béremeléseket a naptári év kezdete helyett; jórészt már lezárultak a bértárgyalások.

– Átlagosan öt-hét százalékkal nőttek a fizetések a versenyszféra területein. Az idei bértárgyalásokat természetesen a járvány és annak kezelése határozta meg

– mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének ­(MTSZSZ) elnöke az idei egyeztetések tapasztalatairól kifejtette, hogy

a munkáltatók túlnyomó többsége felelősen tervezett, így nagy hangsúlyt kapott a munkaerő megtartása.

Az előző – járványmentes – évekhez hasonlóan a szakemberek megtartása kiemelten fontos szempont. Ennek oka az új helyzetben leginkább az, hogy

a vállalkozások az újranyitásra, a gazdaság teljes újraindítására készülnek. Ehhez pedig elengedhetetlen a képzett és a helyben már betanult munkaerő megtartása.

A mérnökszakszervezet elnöke a jó példákat felidézve elmondta: bizonyos cégek a járvány harmadik hulláma alatt gyakrabban tesztelték a dolgozókat. Azt, aki tünetmentes volt, de kimutatták nála a vírusfertőzést, azonnal hazaküldték. Összességében mindenhol betartották a foglalkoztatók a járvány terjedésének lassításához szükséges intézkedéseket, ajánlásokat.

A válságra adott válasz ezúttal nem az elbocsátás, hanem a béremelés és pluszjuttatás azoknál a cégeknél, amelyek már a jövőre készülnek
Fotó: Kurucz Árpád

Buzásné Putz Erzsébet példaként említette, hogy egyes vállalatoknál az áprilistól emelkedő bér mellett idén várhatóan további emelés is lehet, erről folyamatosak az egyeztetések.

Összességében a munkáltatók az alapbéremelés mellett a bónuszok és egyszeri juttatások kifizetésével is próbáltak megfelelni a munkavállalók és a szakszervezetek elvárásainak,

ezzel egyben növelve a vállalati versenyképességet. A szakszervezeti vezető kiemelte:

tömeges létszámleépítésekre szerencsére nem került sor.

Átmeneti munkaerő-csökkentés – elsősorban a kölcsönzött munkaerő átmeneti elküldése – előfordult, elsősorban a járvány elején, amikor még az alapanyaghiány hátráltatta a termelést, de ősztől ismét a létszámbővítés került napirendre. Az MTSZSZ vezetője kiemelte azt is, hogy

nem kellett a cégeknek leállniuk azért, mert tömegesen megbetegedtek volna az alkalmazottak.

– Nagyon sok cég fogott bele kisebb-nagyobb fejlesztésekbe. Ezekhez elengedhetetlen a magasan képzett munkaerő, a mérnökök megtartása és a munkájukért elvárható magasabb fizetés.

Ezt a cégek mellett a kormány is belátta, ezért mindenképpen üdvözöljük az állami KFI bértámogatás meghosszabbítását – tette hozzá kérdésünkre Buzásné Putz Erzsébet.

A győri Audi Hungária Zrt.-nél is bónuszt kapnak a munkavállalók, leépítés itt sem volt. Az Audi Hungária Független Szakszervezet közlése szerint

az Audi úgynevezett Covid-bónusszal jutalmazza több mint 12 ezer munkavállalóját, a vállalat ezzel fejezi ki köszönetét és elismerését a járvány miatt nehezített helyzetben is helytálló munkavállalóinak.

Az egyszeri bónusz összege bruttó 350 ezer forint, amelyet az arra jogosult munkavállalók az áprilisi bérrel, május elején kaphatnak meg.