Csökkenniük kellene a hitelintézeti költségeknek

A piacfelügyeletnek nincsen hatásköre kikényszeríteni a banki költségszínvonal csökkentését, így nincs garancia arra, hogy olcsóbban bankolhatnak az ügyfelek, ha az állam csökkenti a terheiket. Az év elejétől hatályba lépett illetékcsökkentést több bank nem érvényesítette az árazásában, ami a szerteágazó hatásokkal kecsegtető azonnali fizetési rendszer indulásával kapcsolatban is aggályokat vet fel.

Az MNB figyeli a piaci szereplők árazási gyakorlatát, de kényszeríteni nem tudja a szolgáltatókat Fotó: Bach Máté

Év elején több panasz felmerült, miszerint hiába változott a tranzakciós illeték szabályozása, több szolgáltatónál nem lettek olcsóbbak a banki szolgáltatások, valamilyen jogcímen a bankok ugyanis beépítették a többletköltséget az árazásukba.

Miután lapunk kérdésére Varga Mihály pénzügyminiszter korábban kifejtette, a kormány nyitott mérlegelni a lakossági tranzakciós illeték eltörlését, a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente úgy vélekedett, hogy a hitelintézetek az azonnali átutalási rendszer bevezetéséhez szükséges költségeket nem terhelik tovább, azonban több bankról kiderült, hogy az illeték csökkenése ellenére nem fizetnek kevesebbet az ügyfelek. Ismert, a húszezer forint alatti ügyletek az év elejétől illetékmentesek, és amennyiben ez nem jelenik meg a bank árazásában, az praktikusan annyit jelent, hogy az illeték mégis beépült a költségekbe.

Kérdésünkre a pénzpiacokat felügyelő Magyar Nemzeti Banknál (MNB) elmondták: nyomon követik a hazai hitelintézetek folyószámlaköltségeinek alakulását, ezen belül az átutalási díjakat. A jogszabályok alapján a jegybanknak ugyanakkor nincs hatásköre arra, hogy közvetlenül kikényszerítse a számlaköltségek csökkenését. Az MNB a számlaköltségek alakulása kapcsán is rendkívül fontosnak tartja a hitelintézeti piacon a versenyt, amely leszoríthatja, illetve kedvező szinten tarthatja az ügyfélköltségeket. Ez azt jelenti, hogy – tudatos döntésekkel, bank- és bankszámlaválasztással – a fogyasztók kikényszeríthetik, hogy a verseny éleződésével minél több piaci szolgáltató kínálja megfelelő árakon, ugyanakkor magas minőségben számlaszolgáltatásait – közölte az MNB.

Az MNB figyeli a piaci szereplők árazási gyakorlatát, de kényszeríteni nem tudja a szolgáltatókat
Fotó: Bach Máté

Ehhez már mi tesszük hozzá, hogy ebben az esetben aligha várható különösebb változás a banki gyakorlatban. Ugyan az MNB több intézkedéssel sokkal egyszerűbbé tette a bankváltást, és lépten-nyomon arra buzdítja az ügyfeleket, hogy akár szolgáltatócserével egybekötve is keressék meg a legjobb piaci ajánlatokat, továbbra se lehet tömeges mozgást tapasztalni a pénzintézetek között. Ennek megfelelően a bankokon sincs különösebb nyomás, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy az árazással kedveznek az ügyfeleknek vagy bezsebelik a különbözetet.

Az év eleji árazási döntések némileg aggályossá teszik az azonnali átutalási rendszer nyári indulását, amitől nemcsak a fizetési szolgáltatások, de általában a nemzetgazdaság szintjén is komoly változásokat várnak. Többek között a töretlenül népszerű sárga csekket is elektronikus alapon ki lehetne váltani, viszont eltántoríthatja a szolgáltatás használatától az ügyfeleket, ha az túl drága. Ezt így látja a piacfelügyelet is.

– Az MNB értékelése szerint az átutalásokhoz közvetlenül kapcsolódó, tranz­akciónként felszámított banki díjak jelentős mértékben befolyásolhatják a fogyasztók fizetési szokásait. Az azonnali fizetés hazai elterjedését az tudná nagyban támogatni, ha a magyar bankok a külföldön rendkívül elterjedt csomag­árazást alkalmaznák az ügyfelek széles körénél, vagyis az egyes tranzakciókhoz nem kötődnének közvetlenül fizetendő díjtételek.

A jegybank úgy tájékoztatott: továbbra is alaposan körüljárják a kérdést, és hamarosan szakmai cikkben fogják felvetni annak szükségességét, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak újra kell-e gondolniuk a lakossági elektronikus fizetésekkel kapcsolatos árazási stratégiájukat.