Egyensúlyt teremteni a közjó és a gazdaságosság között

Az okosváros-megoldások közvetlen visszajelzése a lakosságtól érkezik, de legalább ennyire fontos tényezők a kormányzati és a városüzemeltetés feltételeknek való megfelelés, a klímavédelmi és a gazdasági összhasznossági kérdések is — véli a T-Systems Magyarország Zrt. közigazgatási és nagyvállalati megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

– Azok közé tartozom, akik viszonylag földhözragadtan gondolkodnak az okosváros-megoldásokról. Szerintem, noha nem nyújtanak mindenre megoldást, feltétlenül jó irányt mutatnak ahhoz, hogy kezelhetővé váljanak a városok alapvető problémái – mondta a Magyar Nemzetnek Balogh Attila, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: az intelligens fejlesztések ráterelik a társadalmat, a városvezetőket olyanfajta működtetésre, amelyben végig kell gondolnunk, hogy mit miért csinálunk.

Pontosan tudni kell, mire van szükség

Balogh Attila szerint egy szigetszerű okosparkolási vagy közvilágítási rendszer ugyan a lakosság egyes részeinek megoldást kínál, de nem biztos, hogy az pluszérték: lehetséges, hogy csak egy vélt igény kielégítése. – Ha egy városban csak a főtéren és csak piacnapokon okoz gondot a parkolás, akkor felesleges a teljes településen bevezetni az okosparkolási rendszert – mondta példaként, hozzátéve, hogy Magyarországon Budapesten kívül a megyei jogú városokban és néhány, turisták által sűrűn látogatott településen van olyan kritikus tömeg, amely miatt megéri okosparkolásba fektetni.

A vállalat ötéves tapasztalata szerint pusztán gazdasági számításokat tekintve az intelligens rendszerelemek önállóan viszonylag ritkán állják meg a helyüket. Ennek oka, hogy az okosváros-megoldások rendszerint a társadalmi összjó növelését célozzák, ami nem feltétlenül mérhető csak pénzben. Ilyen lehet például egy országosan egységesített rendszer, amely a mozgássérülteknek alkalmas parkolóhelyeket tartja nyilván és kezeli.

– Az okosváros-koncepciókat érintő tervezések során kulcsfontosságú, hogy a település vezetése tisztában legyen azzal, mi az, amivel igazán javíthat az életkörülményeken és hatékonyabbá teheti a vállalatok működési környezetét. Ehhez már vannak szakmai anyagok, amelyek segítségével kiválasztható, hogy inkább az energia- vagy az épületkezelést, a közlekedést, a turizmust vagy az infrastruktúrát érdemes intelligens rendszerek bevetésével fejleszteni – sorolt fel Balogh Attila néhány kecsegető lehetőséget, amelyek közül mindegyiket minden egyes településen megvalósítani mégsem jó ötlet.

– Nagyot harapni és mindent akarni rengeteg pénzbe kerül, és sokkal több bonyodalommal jár, mint amennyi haszonnal. Mást érdemes fejleszteni egy egyetemi és mást egy olyan városban, amelyik külföldi nagyberuházásnak néz elébe az ezzel együtt járó hirtelen húszszázalékos lakosságnövekedéssel. Ilyen Debrecen vagy éppen Paks, de Budapesten is nehezen kezelhető már a közlekedés. Kecskemét is idetartozik, amely már lépett is ez ügyben – mondta a szakember, összegezve: azt a néhány problémát kell megtalálni, amelyiket a legszükségesebb kezelni. Nem véletlen – tette hozzá –, hogy kormánystraté­giai szinten készül egy kisváros- és egy nagyvárosmodell, összefoglalva azokat a mintamegoldásokat, amelyek sikerrel együtt alkalmazhatók.

Balogh Attila szerint az intelligens fejlesztések jó irányba terelik a társadalmat, noha nem nyújtanak mindenre megoldást
Fotó: Kurucz Árpád

Körforgásos és intelligens

Bár az uniós és a hazai programok (Modern városok, illetve falvak programok) megfelelő támogatást nyújtanak, de Balogh Attila szerint nem érdemes a könnyű utat választani: nem biztos, hogy elég egy-egy okospad vagy okos lámpaoszlop telepítése. Megeshet, hogy a közjót jobban szolgálja egy olyan informatikai fejlesztés, amellyel követni lehet, hogy hány gyerek van épp az iskolában, miként lehet megszervezni a konyhai étkeztetést, vagy az időseknek beszerezni olyan okosórát, amely riasztja a mentőszolgálatot, ha a felhasználója elesik és nem képes felkelni. Az egyszerűen elérhető integráltságot jól példázzák az olyan okoslámpák, amelyek wifit szórnak, csak akkor világítanak, amikor szükség van rá, illetve térfigyelő kamerát is üzemeltetnek.

Kérdés, hogy az okosváros-fejlesztések kapcsán van-e olyan nyereség, ami nem a társadalmi összjó, hanem pénzben kifejezhető, azaz megtérül. Balogh Attila szerint ez esetben is a bár nem új, de mostanra egyre közismertebbé vált fogalom, a körforgásos gazdálkodás elve alapján érdemes gondolkodni.

– A lakossági hulladékot erőműben felhasználva, annak energiá­ját fűtés és meleg víz, valamint villamos energia formájában visszajuttatva a városba csak az első lépés. Ha ezt az energiát nem mind használja fel a lakosság, akkor a többlet felhasználására kényszer jelentkezik. Ilyenkor jönnek számításba az elektromos buszok vagy autóflották, amelyeket egy mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerbe vonva hatékony és környezetbarát energiafelhasználást, továbbá kibocsátáscsökkenést lehet elérni. Több magyarországi nagyvárosban már tervezik ezeket a rendszereket, vagyis ebből a szempontból egyáltalán nem vagyunk lemaradva a fejlett országoktól – jelentette ki a cégvezető.

Ha van is megtérülés, az igen hosszú időt vesz igénybe, ezért a magáncégek jellemzően egymaguk nem vesznek a nyakukba okosprojekteket. A közjó mint elvárás, valamint az engedélyezések miatt a cégeknek és az önkormányzatoknak együtt kell működ­niük, az állam részvételének jelentősége pedig egyfelől a támogatási forrásokban jelenik meg, másfelől pedig abban, hogy biztosítsa azoknak a szolgáltatásoknak az országos kiterjesztését, amelyeknél ez szükséges a hatékonysághoz. – Az egyedi megoldások is hasznosak lehetnek, de akkor érik el igazán a céljukat, ha országosan alkalmazhatók – hangsúlyozta Balogh Attila, példaként említve az e-személyi igazolványt, amellyel ideális esetben akár országszerte bármilyen közösségi közlekedési eszközre lehetne jegyet váltani.

Kulcs az adatokban

Bármely intelligens rendszer megfelelő működéséhez rengeteg adatot kell begyűjteni és kielemezni. A technológiai háttér ehhez már megvan: létezik olyan szenzorhálózat, amely alacsony beruházási költséggel, alacsony havidíjjal, biztonságosan és azonnal képes adatot gyűjteni, továbbítani és kétirányú kommunikációt végrehajtani. – A keskeny sávú, a dolgok internetére optimalizált NarrowBand IoT-hálózat, amelynek magyarországi kiépítését nagyrészt elvégeztük, protokolljának köszönhetően önmagában is teljesen biztonságos hálózat – szögezte le a vezető.

Az ilyen hálózatok adják az alapot a városfejlesztés tervezési szakaszához is, ami gyakran az alapadatok összegyűjtéséről szól. Így lehet tudni például, hogy hol szállnak le a legtöbben egy adott buszjáratról, melyik útszakaszon a leggyakoribb a gyorshajtás. Nemegyszer egy-két évig is szükséges rögzíteni a lakossági, felhasználói szokások adatait ahhoz, hogy sémák legyenek leírhatók és a leghatékonyabb döntés körvonalazódjon. – Ilyen a hulladékgyűjtési tesztprojektünk is, amelyben az adatelemzést mesterséges intelligenciára bíztuk, így elkerülhető, hogy félig teli kukákhoz menjen ki a kukásautó. A hulladékgyűjtő járatok optimalizálásával humán- és üzemanyagköltség, eszközamortizáció takarítható meg – beszélt a néhány éve futó kezdeményezésről Balogh Attila, hozzátéve, hogy a program hamarosan pályázati szakaszba fordulhat.