Egyre kevesebb Erdélyben az aktív dolgozó

Alacsony aktivitási szint, a romániai átlaghoz képest kisebb foglalkoztatottsági ráta, ugyanakkor alacsony munkanélküliség mellett zajló gazdasági szerkezetváltás — az elmúlt esztendőben ezek a tényezők jellemezték az erdélyi munkaerőpiacot.

A foglalkoztatási problémák főként demográfiai eredetűek Fotó: Havran Zoltán

A gazdaságilag aktívak, foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők összesített létszáma és aránya is csökkenő tendenciát mutatott 2018-ban Erdélyben – derül ki az Erdélystat elnevezésű erdélyi statisztikai szolgálat legutóbbi elemzéséből. A csökkenés leginkább demográfiai gyökerű: az úgynevezett munkavállalási korú lakosság (15–64 évesek) száma egyetlen év alatt mintegy 49 ezer fővel csökkent, ez 2019 elején 4,462 millió személyt jelentett. Az elemzők szerint mindez egyfajta munkaerőpiaci fordulat előjeleként is értelmezhető, 2016–2017-ben ugyanis még jelentős, 1,8 százalékpontos javulást regisztráltak ezen a területen. Románia más régióiban viszont növekedett az aktivitási arány – bár nemzetközi összehasonlításban az átlagos romániai érték még mindig igen alacsonynak számít –, így tovább nyílt az erdélyi megyék, illetve az ország többi részére jellemző aktivitási szint közötti olló.

Az ágazati szerkezet viszont erőteljes ipari túlsúlyt mutat: tavaly az erdélyi foglalkoztatottak 33,1 százaléka dolgozott az iparban, az országos átlaghoz képest 10 százalékkal többen. Ez az egyharmados arány az uniós átlaghoz képest is kiemelkedőnek számít. Erőteljesen alulreprezentált viszont a mezőgazdasági ágazat, amelyben rohamosan csökken az erdélyi megyékben foglalkoztatottak aránya: 11,5 százalék az országos 19,8-hez képest.

A foglalkoztatási problémák főként demográfiai eredetűek
Fotó: Havran Zoltán

Az erdélyi munkaerőpiac további jellegzetességei közé sorolható a nők és az alacsonyan képzettek szerényen fogalmazva is visszafogott aránya, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás igen alacsony szintje. A 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája 18,4 százalékponttal maradt el a férfiakétól. Míg az alacsony iskolai és alapfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje több mint 12 százalékkal marad az uniós országok átlaga alatt, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága Erdélyben meghaladja azt. A részmunkaidőben dolgozók aránya ijesztő: az erdélyi régióra jellemző, 3,7 százalékhoz képest az uniós országok átlaga 20,1 százalék, de a romániai átlag is legalább duplája az erdélyinek, 7,5 százalék.

A trendek természetesen nem vonatkoztathatók el a masszív kivándorlás jelenségétől. Az Eurostat adatai szerint mintegy ötmillióra tehető mindazok száma, akik 1990 után elhagyták Romániát. A kivándorlók közel felének, 47 százaléknak Olaszország jelentette az új hazát, a második legkedveltebb célország pedig 22 százalékkal Spanyolország. A kivándorlók hat-hat százaléka választja Németországot és Nagy-Britanniát, míg Magyarországra két százalék, túlnyomórészt magyar nemzetiségű elvándorló jut. Az erdélyi magyarok Magyarországra való elsődleges kivándorlása gyakorlatilag megállt, legfeljebb diplomás migrációról beszélhetünk, de annak mértéke is jelentősen mérséklődött. Ma nagyjából 200 ezer, az elmúlt negyven év során átköltözött erdélyi magyar él az anyaországban.