Felére esett a cigarettaforgalom

Alaposan átalakultak az elmúlt másfél évtizedben a magyar dohányzási szokások. A leglátványosabb változás, hogy feleannyi cigaretta kerül forgalomba most, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A fogyasztási dohány népszerűsége az évek múlásával megnőtt ugyan, de minden bizonnyal az árak emelkedése miatt az utóbbi időben ennél a terméknél is csökkenés mutatkozott. Egy biztos, a drágulás nem áll meg: a magyar jövedéki adónak el kell érnie az uniós mértéket, így a következőkben három lépésben nő majd a cigaretta és a dohány közterhe.

Jakubász Tamás
2019. 07. 31. 14:33
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dohányzás kapcsán számos szabály lépett életbe az elmúlt időszakban, ezek nyomán – például – ma már csak trafikban lehet dohányárut vásárolni, nem szabad rágyújtani kocsmákban, szórakozóhelyeken, buszmegállókban, miközben megváltoztak a csomagolási előírások, és az árazás ügyében is akad újdonság. Emellett átalakultak a fogyasztói szokások is, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) forgalmi adatai alapján ráadásul nem is kis mértékben.

A hatóság igen részletes statisztikája lehetőséget ad arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt tizenöt esztendőre. E periódus eleje, 2004–2005 meglehetősen rég volt, más gazdasági és politikai viszonyokkal, s a számok alapján arra lehet következtetni, hogy a maihoz képest merőben eltérő dohányzási szokásokkal. A hatósági kimutatás szerint 2005-ben például 14 milliárd szál cigaretta került idehaza úgynevezett szabadforgalomba, vagyis a legális kereskedelembe, különféle fogyasztási dohányból pedig 2300 tonnát jegyeztek fel. Az értékek a következő években, ha nem is töretlenül, de egyre emelkedtek, így a 2009-es adatok már 17,5 milliárd szál cigarettáról és 3400 tonna fogyasztási dohányról szóltak. Ezt követően a két termék adatai külön útra indultak. A cigarettánál valóságos zuhanás következett be, a forgalomba hozott mennyiség pár év leforgása alatt a felére zsugorodott. Tízmilliárd alá 2013-ban esett a darabszám, egy évvel később pedig már nem sokkal haladta meg a hétmilliárd szálat a forgalom. Számottevő emelkedést az adatok azóta sem mutatnak, az elmúlt öt évben egyetlen alkalommal, tavaly regisztráltak nyolcmilliárd fölötti tételt. Az idei féléves mennyiség igazodik az elmúlt időszak adataihoz.

A cigarettánál tapasztalható drasztikus visszaesés mögött minden bizonnyal több tényező is meghúzódik. Például az, hogy a kormányzat számos intézkedést hozott a nem dohányzók védelméért, s ezzel értelemszerűen a dohányzás keretek közé szorítá­sáért. Fontos a pénz is: a kész cigaretta drágább a fogyasztási dohánynál, sokan ezért manapság inkább csak dohányt vesznek, s maguknak sodorják a füstölnivalót – az adatok ez ügyben is kifejezetten érdekes képet vázolnak fel. A szabadforgalomba hozott fogyasztási dohány mennyisége az elmúlt másfél évtizedben egy darabig – kisebb megingásokkal – egyre növekedett: a 2005-ös 2300 tonna 2010-re megduplázódott, 2015-re pedig majdnem megtriplázódott. Onnantól kezdve viszont ennél a terméknél is csökkenés következett. A 2015-ös 6500 tonna 2017-re 4750 tonnára változott, és a forgalomba dobott mennyiség tavaly sem lépte túl az ötezer tonnát. Idén, hat hónap alatt egyébként 2100 tonnát mutat a statisztika.

A mérséklődésnek persze megvan a maga oka. Egyrészt bizonyos gyártók adott időszakokban – nyilván a növekvő érdeklődés miatt – jobban emelték a dohány árát, mint a cigarettáét, másrészt a közteher is nőtt, s nőni is fog. A nemrégiben elfogadott adótörvény ugyanis rögzíti, hogy a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója három lépcsőben, 2021. január 1-jére eléri az uniós adóminimumot. A változó mértékeket pedig úgy határozták meg, hogy a fogyasztási dohány adója közelítsen a cigarettáéhoz – éppen azért, mert a dohány a cigaretta helyettesítő termékének számít.

Miközben a forgalomba hozott cigaretta darabszáma a felére esett, a dohánynál pedig duplázódást regisztráltak, a szivar és a szivarka népszerűségéhez nem fér kétség. 2005-ben kevesebb, mint százmillió szálat jegyeztek fel, az érték 2011-re nagyjából megkétszereződött. A következő év óriási ugrást hozott, akkor több mint 400 millió szál került forgalomba, 2014-ben pedig majdnem 600 millió. Azóta némi csökkenés itt is megfigyelhető, bár a tavalyi 560 milliós mennyiség nem sokkal marad el a korábbi rekordszerű értéktől.

A dohánypiacot a NAV régóta fokozott figyelemmel kíséri – az idei ellenőrzési tervek alapján ez most sem lesz másként. A hatóság kockázatelemzés alapján folyamatos ellenőrzéseket tart egyrészt a feketepiac visszaszorításáért, másfelől az ismert, legális szereplők szabályszerű működésének garantálásáért.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.