Geotermiával a tisztább budapesti levegőért

Szaporodtak az elmúlt 25 évben a föld hőjét hasznosító beruházások Budapesten és környékén, ám a legtöbb esetben a pénzügyi és építőipari szempontok vezérelték a megoldásokat. Pedig a főváros levegőjének tisztaságáért is tesznek ezek a projektek, ezért érdemes volna a távhőszolgáltatásba is integrálni a geotermikus energiát mint szén-dioxid-mentes, megújuló forrást.

Kiváló példával szolgál Veresegyház, ahol termálvízzel fűtenek 2011 óta Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A főváros területén kiaknázható és hasznosítható földhőnek, vagyis a geotermikus energiának a közeljövőben igen jelentős szerepe lehet Budapest távhőellátásában – állapította meg a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a Geotermikus Budapest című kiadványában. Ezen elsődleges megújuló energiaforrás alkalmazásával a szerzők szerint rendkívül hatékonyan, alacsony fajlagos költségráfordítással mérsékelhető a szén-dioxid-kibocsátás. Fővárosunk összességében kimagaslóan jó geotermikus adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor akár egy-egy kerületen belül is több eltérő mód lehet az optimális a föld hőenergiájának hasznosítására. Emellett, mivel a hőenergia csak korlátozott mértékben szállítható, hasznosítása helyhez kötött, ezért lényeges a területspecifikus tervezése.

A történelmileg is jelentős termálvíz-hasznosítás elsősorban fürdőzési célokat szolgál jelenleg, ugyanakkor már szinte mindegyik esetben megoldott a hévizek másodlagos hasznosítása, mégpedig fűtésre.

A fővárosban és közvetlen környékén az elmúlt negyedszázadban évről évre növekvő számban látják el egyedi lakóházak, társasházak és lakóparkok fűtési és melegvíz-igényét úgynevezett zárt szondás hőszivattyús fűtő-hűtő rendszerek. Ezt a technológiát Budapesten a világátlagnál nagyobb arányban hasznosítják, ám a budai barlangok és nagyobb pincejáratok környezetében nem alkalmazható a technológia (a Hegyvidék, a Várnegyed, Budafok és Kőbánya térségében).

Kiváló példával szolgál Veresegyház, ahol 2011 óta termálvízzel fűtenek
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Igaz, az említett geotermikus fejlesztések többségét az építőipari, pénzügyi szemlélet határozta meg, és csak alig nyomtak a latban az energetikai, környezetvédelmi és vízügyi megfontolások – mutatott rá a hivatal, hozzátéve, hogy a kapcsolódó tudományos kutatás megszűnt, és még az eredményes rendszerek dokumentálása is elkezdett leépülni.

Úgy számoltak a dokumentum készítői, hogy Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainál a gázfelhasználást harminc-ötven százalékban kiválthatná termálvízalapú fűtés, Rákospalotán pedig a teljes átállás is lehetséges. A hévízhasznosítás és a távfűtés összekötése – számos korábbi ilyen kezdeményezés ellenére – sajnos nem valósult meg Budapesten, pedig erre nemcsak a távolabbi Párizs, de Szeged, Miskolc és Veresegyház is jó példával szolgál. A hévizes vagy akár hidegvizes-alapú hőszivattyús ellátás a fővárosi panellakótelepek többségénél és az irodaháznegyedekben is megvalósítható, különösen Angyalföldön, a Csepel-szigeten, Őrmezőn, Kelenföldön és Újpesten.

Ugyanakkor elektromos áram termelésére még nagy mélységű kutak telepítése esetén sem érdemes számítani, ez a fajta hasznosítás csak igen korlátozott mértékben, gazdaságilag másodlagos módon képzelhető el a város legkeletibb részein, Ferihegy és Rá­kosszentmihály térségében.

Tömegek igénylik a hévizet

Zsigmondy Vilmos, a magyar­országi artézi kutak fúrásának úttörője 1868 és 1878 között létesítette a Városligetben az első artézi kutat. A 970 méter mély fúrással igazolta, hogy a Budai-hegység kőzetei a pesti oldalon is jelen vannak. A végig vörösfenyő béléscsövezésű kút ma is működik a Hősök tere alatt, a kútfej az ismeretlen katona emlékműve mellett kialakított fedett aknában található. A hévízkút kihasználására 1909–1913 között épült a Széchenyi gyógyfürdő. Az 1938-ban épült, 1257 méter mély Városliget-II. hévízkút 73-77 Celsius-fokos vizét kezdetben a fürdő és az állatkert fűtésére hasznosították, majd a BVSC Szőnyi úti uszodája és a Tengerszem utcai kertészet is csatlakozott a hálózatra, továbbá a Kacsóh Pongrác úti és a Fiastyúk utcai lakótelep is innen kapta a meleg vizet. A rendszert az 1970-es években létesített újpesti fürdő azonban megzavarta, amelyet szintén innen kellett ellátni. Az újpesti uszoda-fürdő 2007-ben bezárt, azóta lebontották.