Hiánycikk lehet a jó kajszibarack-pálinka?

Kevesebb és drágább gyümölcsből készülhet idén pálinka az országban, a tavaszi fagyok ugyanis nagy kárt tettek az ültetvényekben. Bár a legnagyobb kiesést a kajszibarack esetén jósolják a szakemberek, de őszibarackból és cseresznyéből sem számítanak bőséges termésre a hazai gyümölcsöskertek gazdái. A következő hetek időjárásán ez ügyben igen sok múlhat.

Akadhatnak olyan ültetvények, ahol az év eleji időjárás szeszélyessége miatt idén semmi munka nem akad majd Forrás: Havran Zoltán

Az év eleji viszonyokból arra lehet következtetni, hogy nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik cefrét, párlatot készítenek. A tavaszi fagy komoly kárt tett az ültetvényekben, emiatt pedig hiány lehet idén a gyümölcspárlatok alapanyagaiból. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összesítése szerint a március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy mintegy 15 ezer hektáron okozott valamilyen mértékű kárt. A szakemberek csak a virág- és rügykárok mértékét tudták felmérni, így egy erős virágzás esetén elképzelhető, hogy kisebb lesz a tényleges terméskiesés. Az idei szezont még nagymértékben befolyásolja az elkövetkező hetek időjárása, ráadásul néhány héttel a virágzás után derül majd ki, hogy mekkora is lesz a gyümölcstermés. A betakarításig tehát még jó néhány hét van hátra, a szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy az idén kevesebb mint tízezer tonna kajszibarack kerülhet le a hazai ültetvényekről.

Akadhatnak olyan ültetvények, ahol az év eleji időjárás szeszélyessége miatt idén semmi munka nem akad majd
Fotó: Havran Zoltán

Míg a márciusi lehűlés elsősorban a csonthéjasokat érintette, az április első napjaiban tapasztalt mínuszok gyakorlatilag mindegyik gyümölcsfajnál jelentős virágkárokat eredményeztek. A szakemberek a helyszíni szemlék során a területek mintegy 15 százalékán állapítottak meg 90 és 100 százalék közötti hozamcsökkenést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezekben a gyümölcsösökben az idén elmarad a szüret. Bár a legtöbb esetben kajsziról van szó, az őszibarack- és a cseresznyeültetvényeken is jelentős, 50 százalék feletti volt a virágveszteség aránya. Az alma-, a körte- és a meggyültetvényekben valamivel mérsékeltebb a kártétel. Az előzetes adatok alapján legkevésbé a szilvaültetvényeket érte trauma, bár a korai fajtáknál itt is nagyobb hozamkiesés várható. A májusi virágzású birsalmát és bodzát, úgy tűnik, megkímélték az éjszakai fagyok.

A szűkebb terméskilátások minden bizonnyal az árakra is hatással lesznek, ami tovább ronthatja a pálinkafőzéssel is foglalkozó gazdaságok kilátásait. Az időjárás ugyanis nemcsak itthon, hanem Európa más nagy gyümölcstermelő régióiban sem volt kegyes. A déli vagy mediterrán térségekben rendkívül enyhe volt a tél, ami ritka, szabálytalan virágzást és kisebb termést eredményezett. Március végén viszont egy hideghullám sújtotta az északi, illetve a kontinentális régiókat. Spanyolországban pedig az egyébként is szerényebb terméskilátásokat az áprilisban lehullott jégeső is tovább rontotta.