Ismét fellángolt a német–lengyel gázvita

Berlin nem nyugszik bele abba, hogy 2019-ben nem a javára döntött az Európai Bíróság az Opál gázvezeték üzemeltetésének ügyében. Németország most fellebbezett a testületnél, mert szeretné elérni azon feltételek visszaállítását, amelyek a Lengyelországot elkerülő ellátási útvonal működtetésében a német és az orosz félnek kedveztek.

2021. 01. 15. 7:30
null
Lubmin, 2019. április 1. Munkás dolgozik az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németország fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság korábbi ítélete ellen az Opál gázvezeték működtetésének feltételeit illetően – közölte a testület. Az Opál az Északi Áramlat gázvezeték – amely közvetlen összeköttetést biztosít Oroszország és Németország között a Balti-tengeren – nyugati részének egyik szárazföldi ága, Németország északkeleti részétől a keleti felén fut végig, egészen Csehországig, kikerülve Lengyelországot.

A keleti szomszéd tehát nem férhet hozzá az Opálon szállított energiahordozóhoz. A német hálózati szabályozó hatóság ugyanis 2009-ben úgy döntött, hogy a vezetéket mentesíti azon uniós irányelvnek való megfelelés alól, amely szerint harmadik félnek is biztosítani kell a hozzáférést, díj ellenében. Az Európai Bizottság erre rá is bólintott, azzal a kikötéssel, hogy a földgáz piacán erőfölénnyel rendelkező olyan szereplők, mint a Gazprom, az Opál kapacitásának legfeljebb felét tarthatják fenn maguknak. Ez alól kivételt jelenthet az az eset, amikor nagyon jelentős mennyiségű gázt átenged a piacnak.

Mivel kizárólag a Gazprom képes gázt szállítani a vezetéken és nem engedett át energiahordozót a piacnak, gyakorlatilag

az Opál kezdetben nem túl gazdaságos módon csak a kapacitása ötven százalékán üzemelt.

A német hatóság 2016-ban ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy hagyja jóvá a mentesítési feltétel megváltoztatását: így azon év októbere óta az Opált üzemeltető egyik konzorcium – amely közvetetten részben a Gazprom irányítása alatt áll – által kezelt gázmennyiségnek legalább a felét aukción kell értékesítenie.

A nézeteltérés az Északi Áramlat szárazföldi leágazásának nyomvonala miatt alakult ki
Fotó: Clemens Bilan / MTI/EPA

Ez az újabb állapot azonban Varsó komolyabb felháborodását váltotta ki, hiszen így

Oroszország gyakorlatilag zöld jelzést kapott arra, hogy növelje a Nyugat-Európába irányuló szállításait más tranzitútvonalak megkerülésével.

Ezek egyike az annak idején szintén a bíróságnál jogorvoslatot kereső Ukrajnán, a másik pedig Lengyelországon keresztül vezet, az ott kiépített infrastruktúra így adott esetben kisebb kihasználtsággal üzemelhet, vagyis a tranzitországok eleshetnek a megszokott tranzitdíjbevételtől. Varsó a határozat megsemmisítését kérte a törvényszéktől azzal az indoklással, hogy annak jóváhagyásával a bizottság megsértette az energetika területén alkalmazandó energiabiztonsági és szolidaritási elveket. Az eljárásban Lengyelországot Lettország és Litvánia, a bizottságot pedig Németország támogatta beavatkozóként. A bíróság 2019. szeptember 10-én az indoklás elfogadásával megsemmisítette a határozatot.

Ezzel az ítélettel szemben fellebbezett most Németország. Berlin egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az energiapolitikai szolidaritás európai uniós irányelve csupán szükség esetén alkalmazható, ezért az Európai Bizottságnak nem kell valamennyi határozatának meghozatalakor figyelembe vennie.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.