Jórészt a tengeri szélenergia látná el Nagy-Britanniát 2030-ban

Boris Johnson szerint a háztartási energiafogyasztást teljes mértékben fedezné az offshore szélenergia.

A megújuló források hasznosítása kihívások elé állítja a hálózatokat Fotó: REUTERS/Bob Strong

A brit Konzervatív Párt ezúttal online formában tartott éves konferenciáján felszólaló miniszterelnök a megújuló alapú energiaforrások jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a szeles tengerekkel körülvett szigetország számára szinte korlátlan lehetőséget biztosít a tengerre telepített szélerőművek által biztosított energia. Boris Johnson véleménye szerint az ország teljes háztartási energiafogyasztása biztosítható lesz ebből, a fűtést és az elektromos autó töltését is beleértve, és mindezt már tíz éven belül meg lehetne valósítani.

Az ország már most is jelentős tengeri szélerőművekkel rendelkezik, melyek összkapacitása meghaladja a tíz gigawattot. Az eddigi célok szerint ez a mérték harminc gigawattra emelkedett volna 2030-ra, most azonban a célszám negyven gigawatt lett. Ez nagy lépés lenne abban az irányban, hogy elérje az ország a 2050-re kitűzött célt, miszerint addigra – Magyarország vállalásához hasonlóan – karbonsemlegessé válna.

Fotó: REUTERS/Bob Strong

A szélerőmű-kapacitás ilyen mértékű növeléséhez 160 milliárd fontos beruházásra van szükség, a fejlesztések keretében többek között olyan nagy, a tengeren lebegő turbinát akarnak fejleszteni, ami egymagában képes egy gigawatt áramot biztosítani. A tengeren lebegő erőművek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a partoktól távolabb, a mélyebb tengerre is telepíthessék azokat, ezzel sokkal nagyobb területen „learatva” a szélenergiát. A korábban a szélenergiát nem sokra tartó Boris Johnson annyira fellelkesült a Brit-szigetek körül rendelkezésre álló szélenergiát illetően, hogy országát Szaúd-Arábiához hasonlította, melynek korlátlanul rendelkezésére áll az olaj, persze hozzátéve, hogy a korlátlan brit lehetőség teljesen tiszta és környezetbarát. Igaz, ehhez a gyártás körülményeit és a berendezések leszerelés utáni sorsát valószínűleg nem gondolta hozzá.

A tengeri szélenergia mellett felvetődött a szárazföldi, az onshore szélturbinák kérdése is, mivel ezek telepítése lényegesen olcsóbb. Ezek telepítését az általuk keltett zaj miatt még David Cameron miniszterelnöksége idején korlátozták, így az utóbbi öt évben alig építettek belőlük, Boris Johnson azonban most nem reagált ezekre a felvetésekre. A The Guardian szerint ugyanakkor az elektromos autózás elterjedésének gyorsítása ügyében is lépéseket tervez a brit kormányfő még az idei évben egy szélesebb körű program, a Build Back Greener keretében. A tervek szerint a belsőégésű motorral felszerelt autók értékesítésének beszüntetését előrehoznák 2040-ről 2030-ra, ezzel Nagy-Britannia Németországgal és Írországgal kerülne egy szintre az időzítésben.