Kerüljük a terror sújtotta országokat

Minden második magyar itthon nyaral idén, a külföldi utazást tervezőknek pedig az a legfontosabb szempont, hogy a felkeresni kívánt országban ne legyen terrorfenyegetettség. Emiatt akadnak olyan — korábban kifejezetten népszerű — helyek, amelyeket inkább elkerülnek a magyarok, de általánosan elmondható, hogy a biztonságos és megbízható belföldi turizmus a legvonzóbb úti cél honfitársaink körében.

Magyarország ma az európai úti célok ranglistáján az első helyen áll Fotó: Kurucz Árpád, Havran Zoltán

Ötből négyen szívesebben utaznak olyan országba, ahol nincs vagy nagyon alacsony a terrorfenyegetettség. A magyar turisták többsége az idén kizárja az úti céljai közül Egyiptomot, Törökországot és Tunéziát a korábbi erőszakos cselekmények miatt, de az Egyesült Államok és Franciaország is sokak tiltólistáján szerepel – derül ki a Szállás.hu friss közvélemény-kutatásából.

A havonta kétmillió látogatót jegyző utazási portál azt vizsgálta, mennyire befolyásolja a terrorfenyegetettség a nyaralásról szóló elképzeléseket a magyar lakosság körében.

Kiderült: anyagi okokból is, de főként a biztonság miatt a belföldi turisztikai lehetőségek lesznek a legnépszerűbbek, a túlnyomó többség a Balatonra és más, kevésbé ismert tavainkhoz látogat el a nyári vakáció időszakában.

Várható tehát, hogy 2019-ben tovább bővül a belföldi turizmus, mivel a mostani elképzelések szerint minden második magyar itthon nyaral majd, harmaduk pedig külföldön és belföldön is tervez utazást. Jóval kevesebben vannak azok, akik kizárólag külföldön nyaralnak, de a korábbi évekhez hasonlóan akadnak olyanok is, akik idén egyáltalán nem utaznak el.

– Sokan azzal indokolták a választásukat, hogy itthon jobban szeretnek pihenni, mint külföldön – jelezte lapunknak Keresztes Nóra, a Szállás.hu marketingmenedzsere. Mint mondta, olyan turista is van, aki fél a repüléstől és a hosszú autózástól is, és van, akinek nincs társasága az utazáshoz.

Sokan keresik majd fel a kisebb, kevésbé forgalmas belföldi tavak környékét is, emellett Magyarország irányából forgalomélénkülés várható a horvát tengerparton is: a szomszédos országba többen bátrabban terveznek nyaralást.

A kutatás alapján a turisták harmada készül idén a horvátokhoz is elutazni, amelyet autóval, vonattal és busszal könnyebben megközelíthetnek.

A klasszikus úti célok közül Olaszország, Görögország, Ausztria és Spanyolország számíthat nagyobb arányban magyar vendégre, az Európán kívüli országok közül pedig Kína, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait.

Életképek 2015 őszén a Keleti pályaudvarnál és 2018-ban a Halászbástyánál. Magyarország ma az európai úti célok ranglistáján az első helyen áll
Fotó: Kurucz Árpád, Havran Zoltán

A turizmus jövője is a tét

A magyar turizmus aktuális sikereit, rekordmagasságokba emelkedett belföldi és beutazóforgalmát – amely főként Budapestre irányul – iparági szakértők szerint leginkább az erősíti, hogy a nemzetközi turisztikai piacon biztonságos úti célként tartják számon az országot, ahol nem kell tartani a migrációs válságtól vagy tömegeket érintő terroreseményektől.

Ez a szempont egyébként világszerte a legfontosabb lett a turistáknak akkor, amikor arról döntenek, hogy szabadságuk alatt hol tervezik elkölteni a pénzüket. A biztonságos, ily módon garantáltan komfortos utazási lehetőségeket kínáló Magyarország jó hírét nagyban meghatározta a magyar kormány bevándorlással és határvédelemmel kapcsolatos politikája, amelynek támogatásáról hamarosan újabb döntést hozhatnak a választópolgárok.

Nem csupán a kikapcsolódást jelentő turizmus szempontjából, hanem a hétköznapi életben is fontos a lakosságnak, hogy biztonságos körülmények között élhessen vagy háborítatlanul élvezze a gazdag történelmi, vallási, kulturális, gasztronómiai vagy fesztiválkínálatunk nyújtotta hazai élményeket.

Emlékezetes, a magyarok 2015-ben, a Keleti pályaudvaron történtek, illetve a nyugati határ felé átvonulás során már megtapasztalhatták, hogy milyen hatásai vannak a migránsok megjelenésének; a turizmusban ugyanakkor hamar megmutatkozott a maradandóbb káros hatás.

A hazánkat érintő, migráns helyzettel kapcsolatos nemzetközi médiamegjelenések miatt a következő év elején az elmúlt idők leggyengébb beutazóturizmusát mérték a fővárosban, több küldőpiacunkról visszaesett a vendégek száma, jelentős számú előzetes foglalás maradt el, mert az események elrettentették a külföldi utazókat; például a köztudottan sokat költő japán turisták nagy számban vonták vissza foglalásukat.

Ez érezhető veszteséget okozott a piacnak, és időbe telt, mire ismét megerősödött a biztonságos országkép a külföldiek szemében. Mára a külföldiek nemhogy visszatértek, hanem kifejezetten keresik a magyarországi élményeket, turisztikai lehetőségeket, amely a nemzetgazdaságnak is komoly hozzájárulást jelent.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban a Magyar Időknek azt nyilatkozta: számos külföldi rangsorban előkelő helyet foglalunk el, nemzeti értékeink mellett a biztonsággal együtt immár az egyik legvonzóbb országgá léptünk elő.

Viszont a turizmusnak mint a béke iparágának folyamatos fejlődése egészen biztosan azonnal megtorpanna, ha a migráció jellemzővé válna Magyarországon.

A biztonság jelenleg az egyik legmarkánsabb versenyelőnyünk a régióban, sőt nemzetközi összehasonlításban is egyértelmű elsőbbséget jelent más országokhoz képest.