Két év múlva indulhat a hazai nagybank

Elfogadták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát, amely szerint 2023-ban kezdheti meg működését az új, univerzális nagybank. A történelmi léptékű egyesülés gyökeres átalakulást hoz a hazai piacon – írja cikkében a Világgazdaság.

750 fiókjával és 15 Takarék mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Magyar Bankholding Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága elfogadta a társaság következő öt évre (2021–2025) vonatkozó stratégiáját, amely szerint a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közzétételekből. A két év múlva lezáruló, és

a magyar hitelintézeti piacon eddig példa nélküli egyesüléssel az eszközállománya alapján a második legnagyobb, univerzális banki szereplő jöhet létre Magyarországon, amely egyben a legkiterjedtebb fiókhálózatot is működteti majd.

A stratégia megjelenése kapcsán kiadott sajtóközlemény szerint a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta. Piacvezető vállalati, agrár- és lízingpozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.

A stratégia ugyanakkor – áll a közleményben – több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein,

amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet a jövőben, mint tették azt a korábbi tagbankok külön-külön.

Az MKB Bank egyik modern fióképülete a főváros XIV. kerületében
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

– A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése – nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding Zrt. igazgatóságának elnöke.

Az ügyfelek – emelték ki – az átalakulás során nem tapasztalnak majd semmilyen fennakadást,

a tagbankok a fúziós folyamat idején is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket. A Magyar Bankholding Zrt. azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt évben a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot működteti majd, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, miközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.

– Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos bankokkal, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel.

A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet és vállalati kultúra létrehozása – mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán Barna Zsolt, hozzátéve, hogy

a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik,

amelynek megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap. A közlemény utalt arra is, hogy a világméretű koronavírus-járvány a gazdaságot, így a bankrendszert is átalakítja: felértékelődhetnek az önellátásban kritikus szektorok, amelyekre az új bank kifejezetten erősen fókuszál majd.

A megváltozott környezetben a pénzügyi szolgáltatóktól is elvárás a rugalmasság, a teljes körű digitális ügyfélkiszolgálás, vagyis a gyors és költséghatékony reagálás, amelynek az egyik kulcseleme az új informatikai rendszer lesz.

750 fiókjával és 15 mobil bankfiókjával a legnagyobb, országos fiókhálózatot üzemelteti
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az egyesülés jelentős átalakulást hoz a hazai bankszektoron belüli erőviszonyoknál is: a széles termékpalettával rendelkező, univerzális szereplőkből hét marad a piacon, miközben tovább csökken majd a közepes és kisebb hitelintézetek mérlegfőösszeg szerinti részesedése. A magyar hitelintézeti piac koncentrációja nyilvánvalóan szintén növekszik majd. Ami az utóbbit illeti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 végén a 33 szereplőt számláló magyar hitelintézeti szektor eszközállományának 81,7 százalékát kilenc nagybank adta, miközben a nyolc közepes méretű szolgáltató a 13,8, a 16 kis méretű pedig a 4,5 százalékát.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán