Kiegyenlítettebbek a lakásépítések

A korábbi évekkel szemben valamivel kiegyenlítettebb ­területi megoszlást mutatnak a tavalyi lakásépítési adatok, de így is a fővárosban és környékén adták át az új ingatlanok felét. A legnagyobb fellendülés ugyanakkor Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyét jellemezte 2017-hez viszonyítva. Utóbbi esetében némileg felemás a kép, hiszen a Balaton-parti építkezéseken kívül igencsak kevés lakóingatlan épül a megye többi részén.

Az építési vállalkozók várják a konstrukció részletes szabályozását Fotó: Havran Zoltán

Csaknem minden második lakás Közép-Magyarországon, azaz Budapesten vagy Pest megyében készült el a tavaly országosan átadott 17 681 új otthon közül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című friss kiadványa szerint 2018-ban Pest megyében 4764 lakást vettek használatba, a fővárosban pedig 3874-et. Ez mindkét helyen mintegy negyven-negyven százalékos bővülést jelentett a 2017-es újlakás-számhoz viszonyítva.

Nagy a különbség ugyanakkor típus szerint: míg Budapesten a lakóingatlanok hetven százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át, és csak 22 százalékát családi házas formában, addig Pest megyében négyből három új lakás családi házat jelent, és csak minden ötödik otthon készült el többszintes lakóépületben.

A főváros zsúfoltságára jellemzően az országos átlagtól jelentősen elmaradó méretű lakásokat adtak át Budapesten: az itteni új otthonok átlagos alapterülete mind­össze 80 négyzetméter volt, szemben az országos 99 négyzetméteres átlaggal.

Ezzel szemben a főként a budapesti agglomerációban zajló építkezések Pest megyében az átlagnál nagyobb, jellemzően 110 négyzetméteres házakat eredményeztek – tízből hét ezek közül négy vagy több szobával épült. Budapesten egyébként az országos átlagnál nagyobb, 16 százalékos arányban pótolt egy-egy új lakás elbontottat, más megyékben ez az arány általában jóval kisebb.

Valamennyi településtípusnál előrelépés látható a lakásépítésekben: a fővárosban negyven, a megyei jogú városokban mintegy tíz, a többi városban húsz, a községekben harminc százalékkal emelkedett a használatbavételek száma 2017-hez viszonyítva.

A bővülés Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Bács-Kiskun megyében volt igazán jelentős, mintegy másfél-kétszeres. Összességé­ben tizenhárom megyében épült több lakás mint egy évvel korábban, és csak hat megyében – Baranya, Békés, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna – kevesebb.

Külön érdekesség, hogy ezen a listán szerepel a 2017-ben kiugró csúcsot elérő Győr-Moson-Sopron megye – itt tavaly 2450 lakást adtak át, ami tíz százalékkal elmaradt a korábbi év mennyiségétől.

Százezer lakosra vetítve azonban így is kimagaslóan a Kisalföld térségében épült a legtöbb otthon. A megyében 528 új lakás jutott százezer emberre, ami csaknem háromszorosa az országos mutatónak (181). Átlag fölötti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyét is.

Pest megye, a főváros és Győr-Moson-Sopron megye után Bács-Kiskun megyében épült a negyedik, Somogyban pedig az ötödik legtöbb új lakás (785 és 738). A KSH összeállítása a megyeszékhelyeken kívül egyedüliként Balatonlellét említi név szerint, ugyanis tíz Somogy megyei lakásból négy a kedvelt Balaton-parti városban épült fel. A lakásépítések mértéke Nógrád és Békés megyében volt a legalacsonyabb, e két helyen nem érte el a mutató az országos átlag ötödét. Nógrádban szám szerint 54 lakás épült, ami rendkívül kevésnek tűnik ugyan, ám a 2017-es ottani használatbavételek kétszeresét jelenti.

A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, ami mintegy három százalékkal kevesebb, mint 2017-ben.

Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a köz­ségekben pedig jelentősebben emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az ország tizenkét megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében.