Kiszoríthatjuk Európából a marokkói paprikát

Hamarosan kezdetét veheti a Fakt AG Mosonmagyaróvár térségébe tervezett mezőgazdasági gigaberuházásának tervezése és kivitelezése, mivel az érintett terület megvételére már leszerződött a korábbi, felszámolás alatt álló gazdasági társaságokkal a befektető — értesült a Magyar Nemzet. Az agrárium szereplői egyelőre nagyon keveset tudnak Kelet-Közép-Európa legnagyobb agrárberuházásáról, ám szinte mindenki bizakodó, mivel ha megvalósul, érdemben alakítja kedvező irányba a mezőgazdaság szerkezetét.

Fotó: Havran Zoltán

Óvatosak a hazai agrárium képviselői a Mosonmagyaróvár és Bezenye körzetébe tervezett agrár óriásberuházás ügyé­ben, mivel annak részleteiről még keveset tudnak a lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők. Ugyanakkor a nyilvános tervek és a pozitív befektetői hozzáállás miatt mindenki bizakodó, mivel abban valamennyien egyetértenek: óriási lehetőség ez a magyar mezőgazdaság számára. Az itthon évtizedek óta nem látott, közel 320 milliárd forint értékű mezőgazdasági és logisztikai komplex érdemi fejlődést segítene elő.

Habár a megvalósítás ütemezése és a kivitelezés dátuma még nem ismert, a következő hónapokban elkezdődhet a szakmai szervezetek bevonásával a projekt tervezése, előkészítése, tehát az érdemi munka. Ennek oka, hogy a Magyar Nemzet birtokába jutott információk szerint április második felében az érintett, nagyjából 300 hektáros terület megvásárlására már leszerződött a befektető a jelenleg felszámolás alatt álló korábbi tulajdonosokkal. Korábban ezen a területen amerikai befektetők bevonásával jelentős kaszinóberuházást terveztek, ám ez hosszú évek alatt sem valósult meg, majd a 2010-es években a kaszinóbizniszben érdekelt cégek ellen felszámolás indult.

Habár ez még napjainkban is tart, a szabályozás lehetővé teszi, hogy a felszámolócég képviselőjének jóváhagyásával értékesíthessék a területet a német befektetőnek. A jogszabályokban foglalt határidők szerint a szerződéskötéstől számítva kilencven napja van a Fakt AG-nak vagy a hazai partnercégének arra, hogy kifizesse a vételárat, ezt követően – legkésőbb augusztusig – pedig birtokba is léphet. A Fakt AG komoly szándékát jelzi, hogy a minap egy szakmai rendezvényen a vállalat elnök-vezérigazgatója, Hubert Schulte-Kemper arra kérte az ágazati szereplőket, vegyenek részt a tervezésben.

Fotó: Havran Zoltán

Boros Imre közgazdász lapunk kérdésére nagy lehetőségnek nevezte a tervezett agrárkomplexumot, mivel elhelyezkedése miatt a friss termékeknél meghatározó rövid szállítási idővel számos nagyváros, európai állam piaca elérhető. A közgazdász kiemelte, a hajtatott zöldségkertészet kis területigényű, ám jelentős hozamú ágazat, adottságainknak köszönhetően pedig a kockázat is alacsony. Emellett a friss zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet folyamatosan nő, ugyanakkor a szezonális élelmiszereket az év bizonyos szakaszában több ezer kilométerről kell pótolni, s ízük miatt sem piacképesek számos országban.

Boros Imre kiemelte: ha a beruházás a tervek szerint elkészül, s jelentősen megnő a paprika-, paradicsom- és az uborkatermelés, az nemcsak a magyar piacot látja el egész évben, de magas hozzáadott értékű áruként jóval jövedelmezőbb, mint a gabonanövények értékesítése. A szakember felidézte: a rendszerváltást követően súlyos károkat okoztak a mezőgazdaságban a sorozatos rossz döntések, 2010-ig pedig a szocialista–liberális kormányok tovább károsították a szektort. Ennek eredménye az lett, hogy 2010 előtt a hagyományos termékeket, a tejet, a húst és a tojást is importáltuk, miközben a hazai termelés bőven fedezi az ország szükségleteit. Napjainkra az arányok a szántóföldi növénytermesztés felé tolódtak, ám a gabonafélék szállítása költséges, nem jövedelmező. Ugyanakkor a kertészeti ágazatok jelentős fejlesztésével a kivitel átalakul, ez pedig kitörést jelent a magyar mezőgazdaság számára. Ennek eszköze lehet a tervezett északnyugat-magyarországi komplexum, a folyamat pedig érdemben hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez és a gazdálkodók versenyképességéhez.

Korábban megírtuk, a német Fakt AG beruházásának célja, hogy a német és az európai piacokat egész évben el lehessen látni friss szezonális zöldségekkel, egyebek mellett paprikával, paradicsommal és uborkával. Magyarország adottságai pedig a szükséges mennyiség megtermeléséhez ideálisak, ugyanakkor a fejlesztés elengedhetetlen, mivel jelenleg csak t. v. paprikából jut exportra, ráadásul nemcsak külföldön, de itthon is egyre nagyobb az igény a friss terményekre. A befektetői tervek szerint óriási, közel ötvenhektáros területen épülnének üvegházak, emellett feldolgozó- és csomagolóüzemet is létesítenének. A térségben komoly munkaerőhiány miatt pedig lakóparkot, egyéb létesítményeket is felhúznának, emellett képzést is biztosítanának. A finanszírozást piaci eszközökkel kívánják megoldani.

Az ágazati szakmai szervezetek korábban aggályokat fogalmaztak meg a befektetési tervekkel kapcsolatban, ám az egyeztetések során sikerült megnyugtató választ kapniuk, mivel a hazai piac védelme érdekében a tervezési munkálatokban is részt vehetnek. Ágazati hírek szerint a komplexum minden létesítménye 2021 után készülhet el.

Globális piac helyett helyi termékek

Kiemelten fontos szerepe van a családi gazdaságoknak a mezőgazdaságban, mivel világszerte a helyi termékek kínálata, tehát a nemzeti agrárgazdaság segíti elő a vidék népességmegtartó erejét – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tegnap zárult regionális tanácskozásán. A tárcavezető kiemelte: a globális élelmiszer-kereskedelem helyett a nemzeti mezőgazdaság a záloga a fenntarthatóságnak. Hazánk kiemelt hangsúlyt fektet a fenntarthatóság kérdésére, beleértve a termőföld védelmét, mivel a nem talajkímélő gazdálkodás mellett hosszú távon nem garantálható a megfelelő élelmiszer-termelés. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország büszke arra, hogy hazánk igyekszik minél jobban hozzájárulni a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez, elősegítve ezzel a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, az élelmiszerhiány csökkentését, valamint azt, hogy minden ország polgára a szülőföldjén boldogulhasson. Az Agrárminisztérium a szakmai tudásátadáson keresztül tudja leghatékonyabban támogatni a nehéz helyzetben lévő országokat, többek között agrár-szakterületi ösztöndíjakkal és szakképzéssel – tette hozzá Nagy István. A minisztérium közleménye szerint a családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került a FAO-val közös konferencián.

Önerőből fejleszt az élelmiszeripar

Az élelmiszeripari beruházások értéke a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében 9 százalékkal alacsonyabb volt 2018-ban, mint 2017-ben az előzetes adatok alapján – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) friss jelentésében. Az élelmiszeripari szereplők saját forrása ötödével, az egyéb – társvállalati, önkormányzati – hozzájárulás pedig negyedével esett vissza. A finanszírozási formák közül legnagyobb mértékben a banki hitel és az egyéb kölcsön nőtt 2018-ban, közel 40-40 százalékkal az előző évhez képest. Ezt követte a támogatások húszszázalékos, illetve a lízingelt berendezések értékének 14 százalékos növekedése. Továbbra is önerőből fejlesztettek az ágazati szereplők, tavaly a beruházások 66 százalékához semmilyen támogatást, egyéb forrást sem vettek igénybe. A szereplők az élelmiszeripari beruházásokra fordított teljes összeg 65 százalékát gépekre és berendezésekre, 26 százalékát épületekre és építményekre, 5 százalékát járművekre fordították 2018-ban. A legnagyobb értékű beruházásokat a cégek a baromfihús-feldolgozásban, az üdítőital-, ásványvízgyártásban, a keményítőgyártásban, az édességgyártásban, valamint a kenyér és a friss pékáru gyártásában hajtották végre tavaly. Ezek együttesen az összes élelmiszeripari beruházás 41 százalékát tették ki. A tíz, legnagyobb értékű élelmiszeripari beruházás több mint hatvanmilliárd forintot tett ki.