Komoly válságban lehet jövőre Románia államháztartása

Drámai üzenetet hordozó számokkal volt kénytelen szembesülni május első napjaiban a koronavírus-járvány sújtotta román gazdaság: a külkereskedelmi mérleg hiánya 4,5 milliárd euróhoz közelít, míg az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre.

A romló mutatók láttán egyre gyakrabban kerül szóba, hogy Románia kénytelen lesz kölcsönért folyamodni valamelyik nemzetközi hitelintézethez. Florin Cîțu pénzügyminiszter egyelőre nem győzi hangsúlyozni, hogy Románia egyetlen, feltételekhez kötött hitelt sem fog felvenni, és hogy az állam képes a helyi és a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozni saját működését. A tárcavezető adatai szerint a 2020-i áprilisi bevételek meghaladták a tavalyit, ám a befolyt pénz így sem elegendő az elsősorban az egészségügyben jelentősen megugró kiadások fedezésére. Ezzel együtt a miniszter továbbra sem számít hosszan elhúzódó gazdasági válságra.

Az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi jelentésében szereplő számsorok azonban nem támasztják alá a miniszteri derűlátást. Eszerint a román export a tavalyi év azonos időszakához képest 2,6 százalékkal, 17,071 milliárd euróra csökkent az idei első negyedévben, míg az import 1,3 százalékkal, 21,526 milliárd euróra nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya 4,455 milliárd euró volt, ami 732,4 millió eurós növekedés a tavalyi értékekhez képest. Mivel az árukivitel 26 százalékát a járműipar szolgáltatja, az ágazat romániai szereplői pedig a koronavírus-járvány következtében március közepétől május elejéig felfüggesztették tevékenységüket, máris rendelkezésünkre áll a negatívum egyik nyomós oka és magyarázata.

A mínusz hat százalékos prognózis mellett az Európai Bizottság azzal is riogat, hogy Románia jövő évi államháztartási hiánya elérheti a a bruttó hazai termék (GDP) 11,4 százalékát. Mindez főleg abban az esetben, ha a bukaresti kormány nem változtat a költségvetés jelenlegi szerkezetén. A hiány növekedésével ugyanis mindenekelőtt a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjemelés, a 2021 őszére tervezett nyugdíj-újraszámolás, valamint a gyermekek után fizetendő családi pótlék megduplázása fenyeget. Természetesen az is közrejátszik, hogy a kijárási tilalom miatti gazdasági leállás jelentősen visszaveti a fogyasztást, az elmúlt évek gazdasági növekedésének fő hajtóerejét, a bizonytalanság miatt pedig sok vállalati beruházás sorsa is megkérdőjeleződik. Az előző években jegyzett két számjegyű emelkedéshez képest a bérek növekedése is mérséklődik, az inflációt pedig 2,5 százalékos szintre várják 2020 folyamán.

Egy üzletemberekkel való megbeszélést követően Klaus Iohannis államelnök a közberuházásokban azonosította a gazdasági válságon való túllépés egyik fontos elemét, a kormánynak ezeket kellene fokoznia. Erre utaló jeleket azonban egyelőre még a leginkább lényeglátó szakemberek sem tudnak felfedezni a kabinet terveiben, amely a választási kampány már nyilvánosan belengetett, illetve tervezett szociális jellegű ígéreteinek fogságában vergődik.