Lehetőséggé kell alakítani a kihívást

Olyan gazdasági átalakulásra nyújt lehetőséget az informatikai szektor fejlődése, amelyet meglovagolva a régiónk, azon belül Magyarország nyerhet. A feltételek egy része már adott, ezekről nyugati nagyvállalatok vezetői is elismerően nyilatkoztak. Ám kihívások, feladatok továbbra is vannak, ezek megoldásán pedig dolgozik a kormány.

Kulcsfontosságú a villamos energia ellátásbiztonsága Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Közép- és Kelet-Európa egyre fontosabb szerepet játszik az Európai Unió gazdaságában, mégpedig azért, mert a jelenlegi technológiai átalakulások további lendületet adhatnak a régiónak – állapították meg a felszólalók a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Netzwerk Digital és a United Europe konferenciáján. A szervezők célja az volt, hogy bemutassák: a régió kiszabadulhat a „kiterjesztett munkapad”, vagyis a nyugati országok beszállítójának szerepéből és mindinkább hozzájárulhat az Európai Unió innovációjához és a fejlődéséhez.

A régió ma már nélkülözhetetlen az európai értékteremtési láncokban, a következő években pedig – jelentőségük növekedésével – az érintett országok profitálni is tudnának azokból a lehetőségekből, amelyek a rohamos technológiai változásokból fakadnak, mint például a digitalizáció vagy a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) irányába mutató fejlődés.

– A korszerű technológiák alkalmazásának és a magas hozzáadott értéket teremtő befektetéseknek köszönhető, hogy a magyar gazdaság a nemzetközi lassulás ellenére sem vesztett a növekedési lendületből – mondta az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László hangsúlyozta, hogy nem csupán az ide érkező befektetési összegek magasak, hanem az általuk létrehozott gyártás hozzáadott értéke is, továbbá egyre általánosabb a kutatási és innovációs központok megtelepedése. A brexit pedig az eddiginél is vonzóbbá tette Magyarországot a startupoknak – tette hozzá a tárcavezető. A kihívások között említette, hogy a kutatási intézményeknek, az egyetemeknek és a vállalatoknak jóval szorosabban kellene együttműködniük, de a kutatóhálózat átalakítása, finanszírozási kérdései még megoldásra várnak.

Kulcsfontosságú a villamos energia ellátásbiztonsága
Fotó: Havran Zoltán

Johannes Teyssen, az E.ON német energiavállalat vezérigazgatója arról beszélt, hogy a jövőben minden a villamos energiától függ majd, az ellátásbiztonság ezért fontosabb lesz, mint valaha. Ugyanakkor – jegyezte meg – ezt egyre összetettebb informatikai rendszerek biztosítják majd, ami növeli a kihívás mértékét. Ráadásul a digitális világ rendkívül sok energiát emészt fel, egyetlen keresés a Google-ben például annyi áramot fogyaszt, mintha egy villanykörtét egy órán át égve hagynánk.

Az új fejlesztések viszont lehetőséget is nyújtanak arra, hogy a lehető legzöldebb, legolcsóbb és leggyorsabb szolgáltatásokat vezessük be. A térség államai a vezérigazgató szerint az elmúlt évtizedekben megtanultak alkalmazkodni a változásokhoz, nyitottak az új technológiai kihívásokra és a nyugati országoknál hajlandóbbak a kockázatvállalásra.

Mindehhez pedig Teyssen szerint adott a lehetőség Kelet-Közép-Európában, mégpedig olyan mértékű, hogy azzal biztosítható a régió felzárkózása és teljes integrációja a Nyugathoz. Hazánk pedig ebben a folyamatban vezető szerephez juthat.

Egyre több a megújuló forrás

Tavaly 1,15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a hazai nettó villamosenergia-fogyasztás, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya pedig megközelítette a 8,5 százalékot – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közös kiadványából. Eszerint, míg a bruttó hazai villamosenergia-termelés csaknem három százalékkal csökkent, addig az import-export szaldó energia-részaránya közel három százalékkal nőtt. A legmagasabb bruttó csúcsterhelés – minden eddiginél nagyobb – 2018. december 19-én volt, 6869 megawattos értékkel, 1,3 százalékkal magasabbal az egy évvel korábban regisztrált 6780 megawattnál. A villamos energia előállítására felhasznált energiahordozók közül a megújuló alapú források aránya nőtt: a napenergia több mint háromszorosára, míg a biomassza 12 százalékkal, a hulladék pedig 13 százalékkal emelkedett, de csekély mértékben a víz és a biológiailag lebomló hulladék aránya is bővült.