Lélektani határra értek a fővárosi ingatlanárak

Az agglomerációk felé fordult a figyelem a dráguló városi lakásárak miatt. Az idén a főváros külső kerületeiben kiugró, 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Magyar Nemzet
2019. 10. 29. 16:03
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az agglomerációk felé fordult a figyelem a dráguló városi lakásárak miatt. Az Otthon Centrum elemzése szerint az idei év első kilenc hónapjában a főváros külső kerületeiben kiugró, 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt mintegy 20 százalékos éves drágulást. Ez azt mutatja, hogy a fővárosi belső városrészek mellett egyre kedveltebbek lettek a külső kerületek – nem utolsósorban azért, mert a dinamikusabb drágulás mellett is jóval megfizethetőbbek a belvárosi és budai kerületeknél. Az elemzés szerint az évek óta tartó növekedéssel a budapesti árszint lélektani határra ért. Ennek jeleként már a külső pesti kerületek lakásárai is felülmúlják a vidéken legdrágábbnak számító debreceni árszintet.

Az év első kilenc hónapjában az V. kerületben már egymillió forintot meghaladó átlagos négyzetméteráron történtek az adásvételek, a többi belvárosi részen 620-740 ezer forint körül alakultak az átlagok, de a XIII. kerületben sem volt ritka a 800 ezer forintot meghaladó fajlagos ár. Míg a külső pesti kerületekben 460–650 ezer forint között voltak a jellemző átlagárak, Buda kedvelt kerületeiben 700-830 ezer forintos átlagáron cseréltek gazdát a lakások.

Az elemzés szerint eközben a Monori járásban átlagosan 22 milliót kellett fizetni egy családi házért, és a Vecsési és Szigetszentmiklósi járás településein is 30 millió forint alatt maradt az ár. A Budakeszi járásban ennél jóval mélyebben a zsebbe kell nyúlni, a főváros északi és északnyugati agglomerációs szektorában az átlagár megközelítette az ötvenmillió forintot. – Az agglomerációban az érezhetően megnőtt kereslet pörgeti a piacot, az árnövekedés mértéke egyes helyeken egészen jelentős: a Gyáli járás településein például a családi házak átlagos ára egy év alatt több mint negyven százalékkal emelkedett – összegezte a tapasztalatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője, aki szerint vidéken is hasonló elmozdulás érezhető a piacon.

2014 óta a legnagyobb arányban a nagyvárosok környéki településeken nőtt meg az adásvételek száma, ugyanakkor a legtöbb ingatlan a nagyvárosokban és a fővárosi kerületekben cserél gazdát. Az elemzési vezető szerint a folyamatok ­egyértelműen a kisebb települések ingatlanpiaci élénkülését vetítik előre.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy kiugró mértékben értékelődtek fel a főváros környéki települések családi ház vagy ikerház építésére alkalmas telkei. A Budapesttel szomszédos településeken már csak elvétve lehet húszmillió forintnál olcsóbban megfelelő méretű és elhelyezkedésű építési telekhez jutni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.