Már az árcsökkenés mértéke a kérdés

Noha már a koronavírustól függetlenül tavaly véget ért a lakásdrágulás Magyarországon, a járvány hatására nagyobb konszolidáció sem kizárt az árakban. Hazánkban öt és fél év alatt átlagosan 78 százalékkal értékelődtek fel az ingatlanok.

2020. 04. 13. 17:59
null
20200331 Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már azok az ingatlanszakértők is a lakásárak általános csökkenésére számítanak, akik a 2019 második felében – koronavírustól még teljesen független – megtorpanás ellenére is további drágulást vetítettek előre erre az évre. A tavalyi árfékeződést szakemberek elsősorban a Magyar Állampapír Plusz megjelenésével magyarázták, amely reális alternatívát kínált a pénzüket addig leginkább ingatlanba tevő befektetőknek. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adataiból számszerűen kiolvasható, hogy hazánkban negyedéves összehasonlításban már 2019 júliusától az árak mérséklődése, sőt némi csökkenés történt. A 2018-as éves adatokat 2019-cel összevetve ugyan még csaknem 11 százalékos árnövekedés látszik, a negyedik negyedéves adatokat összehasonlítva alig ötszázalékos az emelkedés az inflációval korrigálva.

Mindenesetre a Duna House (DH) még az idei februári lakáspiacot elemezve is emelkedő árszínvonalról számolt be, a hálózat egyedül a fővárosi és a kelet-magyarországi panellakásoknál tapasztalt némi csökkenést 2019 februárjával összehasonlítva. Az árak stagnálása a koronavírus megjelenése előtt főként abban nyilvánult meg, hogy a hirdetési árakhoz viszonyítva nőtt az alku mértéke. A DH szerint februárban az irányárváltozás és az alku együttesen átlagosan nyolc-tíz százalékot tett ki bizonyos lakástípusoknál.

Nagyobb konszolidáció sem kizárt az árakban
Fotó: Bach Máté

Az OTP Ingatlanpont az Eurostat-adatok értékelésénél ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon a vizsgált 27 országot nézve a harmadik leghosszabb ideig tartott a lakásdrágulás. A 22 negyedéven, vagyis öt és fél éven át folytatódó áremelkedés a legnagyobb mértékű, 78 százalékos felértékelődést jelentette az egész Európai Unióban a 2013. negyedik negyedévi mélyponttól a 2019 közepén mért csúcsig. – Ha egyszerűen innen nézzük, azt mondhatjuk, nálunk van a legnagyobb tere a koronavírus-járvány okozta árkonszolidációnak. Az, hogy ez a gyakorlatban milyen mértékben realizálódik, a következő hónapok, negyedévek egyik legizgalmasabb, ám egyelőre homályban maradó kérdése – jegyezte meg Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A közvetítőcég összegzése szerint a 27 uniós ország közül tizenötben még áremelkedést mutatott a tavalyi utolsó negyedév is. Csehország és Németország is ezek közé tartozik, ahol így már Magyarországnál hosszabb ideje, kereken hat éve töretlenül nőnek az árak. Ez előbbinél 42, utóbbinál összességében 33 százalékos áremelkedést jelent – azonban a járványhelyzet minden bizonnyal ezekben az országokban is véget vet a lakásdrágulásnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.