Már látszik a zöldberuházások hatása

Kevesebb áramot állítottak elő a magyarországi erőművek tavaly, miközben nőtt a termékük iránti igény, és új rekordterheléseket is regisztráltak. Látható viszont a kisebb és a nagyobb napelemes beruházások hatása, a teljes áramtermelésben a zöldek részaránya nyolc százalék fölé emelkedett.

A napenergia aránya több mint háromszorosára nőtt a vizsgált évben 2017-hez képest Fotó: Havran Zoltán

A nettó villamosenergia-fogyasztás tavaly 1,15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya pedig átlépte a nyolc százalékot – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a rendszerirányító Mavir Zrt. közös kiadványából. Az adatokból az is kitűnik, hogy míg a bruttó hazai villamosenergia-termelés közel három százalékkal csökkent, addig az import-export szaldó csaknem ugyanennyivel emelkedett, a 2018-ban 1209 MW és 3392 MW szélsőértékek között változott.

A legmagasabb bruttó csúcsterhelés 2018. december 19-én döntött rekordot –6,8 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett 6869 MW-os értékkel – emlékeztet a kiadvány –, ami 1,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban regisztrált 6780 MW-ot. A nyári napi csúcsterhelés értéke június 21-án volt 6358 MW regisztrált értékkel, 26 fokos napi átlaghőmérséklet mellett. A nyári csúcs értéke egy MW-tal emelkedett az előző évben mért nyári csúcsértékhez (2017. június 28-én 26,4 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet melletti 6357 MW-hoz) képest, ami 0,02 százalékos növekedést jelent.

A napenergia aránya több mint háromszorosára nőtt a vizsgált évben 2017-hez képest
Fotó: Havran Zoltán

A kissé csökkenő belföldi áramtermeléshez felhasznált energiahordozók közül csak a megújulók mértéke növekedett, megközelítette a 8,5 százalékot. Igaz, abszolút értékben 138 petajoule-ról 132-re csökkent az előállítás mértéke, ám ezen belül a napenergia aránya több mint háromszorosára nőtt, vagyis már tavaly éreztették a hatásukat a napelemparkos nagyberuházások, és folytatódott a háztartási méretű kiserőművek összteljesítő képességének bővülése, amely közel 40 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Jelentős mértékben nőtt a zöld kategórián belül a biomassza és a hulladék felhasználásának mértéke is, 12, illetve 13 százalékos bővülést mutatnak a számok. Kismértékben a víz és a biológiailag lebomló hulladék energetikai hasznosításának aránya is nőtt.

Míg a megújulóalapú termelés nőtt, tavaly nagy hagyományos erőmű nem csatlakozott a villamosenergia-rendszerhez, viszont új gépegységek igen. Így a múlt év végén a villamos energiát előállító erőművek bruttó beépített teljesítőképessége 8878,5 MW volt, az érték 261,6 MW-tal haladta meg a 2017-es évit. A fogyasztói igényeket napi 2000–3400 MW import biztosítása révén teljesítette a rendszerirányító, ennek alsó határa megegyezik a paksi atomerőmű kapacitásával, vagyis ha az önellátó áramtermelés a cél, akkor elfér az országban még egyszer 2000-2200 MW kapacitás. A hivatal kiadványa végezetül megjegyzi, hogy az import behozatalához szükséges határkeresztező távvezeték-kapacitások az év során rendelkezésre álltak, ám a jövőben várható további magas import mellett kockázatot jelentenek a tartalékok nem mindig megfelelő műszaki jellemzői.