Megfizetik a magasabb képzettséget

Gépkezelőként vagy éppen járművezetőként szinte azonnal el lehet ma helyezkedni Magyarországon, s a dolgozó mindinkább megkérheti szakértelme árát. A teljes foglalkoztatottság közeli munkaerőpiacra egy év alatt is tízezreket sikerült bevonni: egyaránt javultak a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők lehetőségei.

Gépkezelőre és járművezetőre van a legnagyobb szükség Fotó: Éberling András

Elérte a magyarországi foglalkoztatottság a 20–64 éves korcsoportban a 75 százalékot, ezzel teljesítette hazánk az Európai Uniónak tett munkaerőpiaci vállalását – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019 első fél évére vonatkozó összegzéséből.

A vizsgált időszakban a tavaly január és június közötti időszakhoz viszonyítva további 49 ezer főnek sikerült álláshoz jutnia, 2010 óta pedig 800 ezer fővel dolgoznak többen. A kedvező folyamat ráadásul a közfoglalkoztatás jelentős zsugorodása mellett következett be, az első fél évben átlagosan nagyjából százezer közmunkást tartottak nyilván, egy év alatt ez harmincezer fős csökkenést jelentett. A bővülés a versenyszférát érintette, mivel a közszférában több mint négy százalékkal csökkent a dolgozói létszám. A munkanélküliség országos átlagban 3,4 százalékra csökkent, ugyanakkor jelentősek az eltérések: a Közép- és Nyugat-Dunántúlon mindössze 1,9 százalék az állástalanok aránya, az Észak-Alföldön csaknem 6,5 százalék.

A munkaerőigény több év után némileg csökkent: az idei első fél évben az álláshelyek 2,5 százaléka volt betöltetlen, ami csaknem nyolcvanezer pozíciót jelent. A közszférában jelentősen, több mint 16 százalékkal nőtt, a versenyszférában több mint 6 százalékkal csökkent a betöltetlen pozíciók száma a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A vállalkozások meghirdette állások kétharmadában fizikai munkakörbe tartozó munkavállalókat kerestek. A képzettséget nem igénylő pozíciókba 13 ezer főt, gépkezelői, járművezetői feladatokra 11 ezer főt, az iparba és az építőiparba hét és fél ezer főt kerestek munkára.

Gépkezelőre és járművezetőre van a legnagyobb szükség
Fotó: Éberling András

Tovább csökkent a munkavállalási korúnak tekintett 15–64 éves inaktívak száma. A legnépesebb csoportban, a tanulóknál a változások főként demográfiai okokra vezethetők vissza. Ám a kedvező reálfolyamatok is hatással voltak a létszámcsökkenésre, mivel a helyenként jelentős létszámhiánnyal küzdő gazdaság már a drágább munkaerő alkalmazását is igényli. Ennek köszönhetően a felsőfokú oktatásban részt vevő diákoknak is vonzóvá vált a tanulmányok melletti munkavégzés.

A fiatalok munkanélkülisége ugyanakkor még mindig magas, 11 százalék körüli. Az inaktívak, tehát a 65 év alatti nyugdíjasok, járadékosok létszámának jelentős csökkenésében elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése játszott szerepet, de hatással volt a 2019 elejétől bevezetett járulékkedvezmény is. A munkaerőpiacra jó hatást gyakorol a magas kereslet miatt továbbra is jelentős bérfelzárkózás.

Csaknem 110 ezren nem keresnek állást, habár két héten belül munkába tudnának állni, s mindössze hatezer ember állítja, nem lenne képes ennyi idő alatt betölteni egy pozíciót. A munkanélküliek és az állást nem kereső inaktívak, tehát a potenciális munkaerő-tartalék egy év alatt több tízezerrel, 300 ezer főre csökkent. Az ő bevonásukkal gyakorlatilag megszűnne a versenyszféra képviseletei által emlegetett munkaerőhiány.