Meghalt minden idők legnagyobb értékpapírpiaci csalója

Nyolcvanharmadik születésnapjához közeledve meghalt a százötven éves börtönbüntetését töltő Bernie Madoff, aki évtizedeken át piramisjátékkal tévesztette meg befektetőit, de a 2008-as válságban összeomlott a játék. Hasonló esetek itthon is akadtak – ma már sokkal szigorúbban szűrik ezeket a felügyeleti hatóságok – a tanulságot azonban minden befektetőnek érdemes levonnia.

Fellegi Tamás Péter
2021. 04. 15. 16:43
Bernard Madoff departs US Federal Court after a hearing in New York
Madoff a New York-i szövetségi bíróságon. A kereskedé- si jelentéseket külön személyzet hamisította Fotó: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A börtönben hunyt el a legnagyobb tőkepiaci csalóként számon tartott Bernie Madoff. A tőkepiacok történetének egyik legnagyobb meglepetése volt, amikor 2008 decemberében, a tomboló pénzügyi és tőzsdei válság közepette kiderült, hogy a jó nevű üzletember hírében álló Bernie Madoff befektetési alapját nem az előírások szerint kezelte, hanem klasszikus piramis-, más néven pilótajátékot szervezett helyette. Ennek lényege, hogy

a befektetők nem a saját pénzüket és az esetlegesen elért hozamot kapják vissza, hanem az új befektetők pénzéből fizetik ki őket, a valóságban el nem ért hozammal együtt.

Miután az egyre fogyatkozó pénz nem termel hozamot – vagy legalábbis nem annyit, ami lehetővé tenné, hogy a pilótajáték véget érhessen és mindenki visszakaphassa pénzét –, egyszer csak óhatatlanul eljön az a pont, amikor elfogy a pénz, a kifizetések abbamaradnak, összeomlik a játék, kiderül a csalás.

Ilyen esetek itthon is akadtak – gondoljunk csak Bróker Marcsira, a Buda-Cash- vagy a Quaestor-ügyre –, azonban Bernie Madoff esetében a különlegesség az összeg nagysága volt. Olyan nagy volt a bizalom iránta, hogy mintegy 65 milliárd dollárt tartottak nála a befektetők, amikor összeomlott a piramisjáték, amely, mint utóbb kiderült, már évtizedeken át zajlott. Madoff hírnevét nemcsak alapkezelőként szerezte, hanem a világ egyik legpatinásabb tőzsdéjének, a Nasdaqnak is vezető munkatársa volt egy időben, sőt komoly szerepe volt a modern elektronikus kereskedési platform kialakításában.

Madoff a New York-i szövetségi bíróságon. A kereskedé-
si jelentéseket külön személyzet hamisította
Fotó: Reuters

A befektetők ezért nem gyanakodtak, jóllehet az idők során egyre több helyről érkezett figyelmeztetés arról, hogy valami nem stimmel. Egy befektetési alapnál, különösen egy ilyen óriásinál, óhatatlan, hogy a munkatársak, bankok, pénzügyi intézmények észrevegyenek furcsaságokat, azonban ezek nem keltették fel az amerikai felügyelet figyelmét annyira, hogy mindenre kiterjedő vizsgálatot végezzenek.

Az összeomlás akkor jött el, amikor 2008-ban az árfolyamok a töredékükre estek, a befektetők pedig pánikszerűen vonták ki a pénzüket nemcsak a részvényekből, hanem a befektetési alapokból is. Madoff először az egyébként a cégénél dolgozó fiainak jelezte, hogy itt a vég, akik végül nem láttak más megoldást, mint hogy jelentsék a hatóságoknak a helyzetet. Összesen 37 ezer befektető károsult világszerte, jóllehet azóta legtöbbjük kártérítést kapott átlagosan az elveszett összeg 80 százalékának erejéig. Ez meglepő egy piramisjátéknál, azonban ebben az esetben azok a bankok, amelyeknél Madoff a pénzt tartotta, jelentős összegekkel hozzájárultak a kártérítéshez, mivel elvárható lett volna tőlük, hogy felfigyeljenek a furcsaságokra és alaposabb vizsgálatot kezdeményezzenek.

A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletek a 2008-as válság után megerősítették az ellenőrzést, egyúttal sok szabály is változott, szigorodott, így

ma már jóval kisebb az esélye annak, hogy hasonló csalásokat szabályos befektetési alapként vagy brókercégként el lehessen követni.

Ez természetesen nálunk is így van, a 2015-ös brókerbotrányok óta az MNB igen alaposan ellenőrzi a cégeket. Ma már inkább azok az esetek jelentenek veszélyt, amikor hivatalosan nem bejegyzett cégek jelennek meg és kínálnak esetenként eleve gyanús szolgáltatásokat. A felügyeletek ilyenkor rendszerint figyelmeztetést adnak ki, a befektetőknek pedig érdemes utánanézni, hogy az adott cég szerepel-e a székhelye szerinti országban engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók vagy alapok között. Akkor tekinthetők gyanúsnak az ajánlott szolgáltatások, ha irreálisan magas hozamot kínálnak a befektetett pénzre, ez pedig általában a banki kamatokat vagy az elérhető állampapírhozamokat érdemben meghaladó szint. Ennél magasabbat csak kockázatvállalással lehet elérni, amit a szabályos cégek mindig jeleznek is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.