Megtorpant a lakásépítések lendülete

Már a koronavírus-járványtól függetlenül egyértelmű volt, hogy a tavalyinál kevesebb új lakás fog épülni ebben az évben. Az idei kivitelezésekre és átadásokra persze erősen rányomja majd bélyegét a járványhelyzet, középtávon viszont a kedvezményezett külvárosi, rozsdaövezeti építkezések adhatnak új lendületet a lakásépítéseknek.

A külvárosokban a tavalyihoz hasonló maradhat a beruházási aktivitás Fotó: Teknős Miklós

Évekig tartó fellendülés után 2019 jelentette a csúcsévet a lakásépítésekben: az országosan átadott 21 127 új otthon húsz százalékkal több, mint 2018-ban. A Központi Statisztikai Hivatal megyei bontású adatai szerint a tavalyi országos növekedéshez Budapesten kívül Fejér, Veszprém, Vas és Zala megye járult hozzá a leginkább. Budapesten 5838 lakás épült meg, ami az összes új otthon 28 százalékát jelenti. Pest megyében 4577, Győr-Moson-Sopron megyében 2571 új lakást adtak át tavaly.

Az már a koronavírus-járványtól függetlenül biztos volt, hogy az idén kevesebb lakóingatlan fog megépülni, hiszen a kedvezményes lakásáfa részbeni kivezetésével visszafogottabbá vált a tervezés és a kivitelezés mértéke. Egyelőre csak a veszélyhelyzetet megelőző időszakról vannak pontos kimutatások, de már azok is csökkenést mutatnak: a statisztikai hivatal adatai szerint januárban és februárban 1510 lakóingatlanra adtak ki építési engedélyt. Ez a többlakásos lakóépületekre megszerzett engedélyeknél 38, a családi házaknál 25 százalékos csökkenést jelent. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kiadott engedélyek alapján valószínűleg tovább emelkedhet a családi házak súlya, de a megépülő lakások száma kevesebb lesz mindaddig, amíg talpra nem áll a gazdaság.

Az Eltinga legutóbbi lakáspiaci riportja szerint Budapesten a tavaly december és idén február közötti három hónap során alig több mint hétszáz új építésű lakást adtak át, amiben a tetőtér-beépítések is benne vannak. Erre az amúgy is lejtmenetet mutató folyamatra csak ráerősített a március közepétől hazánkban is kibontakozó járványhelyzet. A veszélyhelyzet kihirdetése óta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) nem véletlenül tért ki többször a lakástémára. Többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a veszélyhelyzetben tömeges késések várhatók, ezért több, még az idén átadásra tervezett létesítmény befejezése fog áthúzódni jövőre. Mivel azonban 2021. január 1-jétől szigorúbb épületenergetikai előírások vonatkoznak az épületekre, az ÉVOSZ szerint átmeneti rendelkezésre van szükség, ami lehetővé teszi az idén érvényes előírásoknak megfelelő paraméterek melletti használatba vételt.

A külvárosokban a tavalyihoz hasonló maradhat a beruházási aktivitás
Fotó: Teknős Miklós

Némi lökést a legújabb kormányintézkedés adhat: eszerint a rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására visszavezetik a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adót. Koji László, az ÉVOSZ elnöke a Magyar Nemzetnek korábban arról beszélt, a kedvezményes áfakulcsot mielőbb elérhetővé kell tenni. – Egy szóban forgó terület lakóházépítési előkészítése nagyon időigényes lehet. Bonyolult jogi helyzetek adódhatnak, telekalakítást, övezeti átalakítást kell kérelmezni és végigvinni. Éppen ezért jó lenne valamilyen módon kiemelni az ilyen beruházások előkészítését a normális ügymenetből vagy leegyszerűsíteni azt – fogalmazott az ÉVOSZ elnöke, aki szerint ennek hiányában évekig is elhúzódhat egy ilyen beruházás.

A lakásépítések ezzel együtt két területen tarthatják meg lendületüket. A barnamezős, külvárosi fejlesztésekre szóló áfakedvezmény a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban jelent lökést, a kistelepüléseken pedig a magánépítkezéseket segíti az ötmillió forintig visszaigényelhető forgalmi adó, továbbá a gyermekes családoknak a falusi csok és más otthonteremtési támogatások is.