Negyvennégy év után megállhat Kína gazdasága

A koronavírus okozta világjárvány és negatív gazdasági hatásának terjedése nem ismer határokat, nem különböztet meg társadalmi csoportokat, így nagyon is elképzelhető, hogy ott, ahol eddig is szegénységgel küzdött a lakosság, még rosszabb lesz a helyzet. Ez történhet a Világbank szerint Ázsiában, ahol a korábban is nyomorgók száma tizenegymillió emberrel növekedhet. Még a térség gazdasági motorjának számító Kína gazdasági növekedése is lenullázódhat.

A Világbank legfrissebb jelentése szerint a járvány következményeként a délkelet-ázsiai és óceá­niai térség két évtized legsúlyosabb gazdasági visszaesését szenvedheti el, elhúzódó ­recessziót okozva Ázsiában. A washingtoni központú nemzetközi pénzintézet mérsékeltebb előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedésének üteme 2,1 százalékra lassulhat 2020-ban, de ha a legkedvezőtlenebb forgatókönyv valósul meg, akkor a térség gazdasága 0,5 százalékkal zsugorodhat, ami elhúzódó válságot vetít előre. A jelentés szerint a régió összes országában jelentős gazdasági problémák fognak jelentkezni, s a teljes ­ázsiai és csendes-óceáni térségnek fel kell készülnie a szegénységi és nyomorszint további mélyülésére, a jólét mérséklődésére, mivel megnövekszik a betegek, a halálozások száma, a jövedelemszint pedig lényegesen csökken.

A gazdasági sokk mérséklése érdekében a pénzintézet 14 milliárd dollár pénzügyi támogatást ígért a fejlődő országoknak, valamint további 160 milliárd dollár kihelyezését hagyta jóvá a következő tizenöt hónapban a szegény és sérülékeny társadalmi rétegek védelmében. Az ázsiai gazdasági válság azért válhat akuttá, mert a térség már hónapok óta küzd az amerikai–kínai vámháború negatív hatásaival. A legjobban Indonéziát, Pápua Új-Guineát, a Fülöp-szigeteket sújthatja a válság, míg Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Mongólia és Mianmar növekedési pályán marad, noha sokkal alacsonyabb ütemben tavalyhoz viszonyítva. Különösen az idegenforgalom szenvedi meg a krízist – az üzletág Malajziában és Thaiföldön például a GDP tíz százalékát adja.

Kínában a Világbank szerint a jobbik esetben ebben az évben 2,3 százalékra eshet a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme, a rosszabbikban pedig szinte teljes mértékben, 0,1 százalékra enyészik a bővülés a tavaly regisztrált 6,1 százalékról – idézi a CNN a nemzetközi pénzintézetet, hozzátéve, hogy ez a teljesítmény 44 év távlatából a leggyengébb lenne, s alulmúlná még a 2008–2009. évi pénzügyi világválság következményeit is. Az UBS és a Goldman Sachs befektetési bankok elemzői nemrégiben csökkentették a kínai gazdaság idei növekedésére vonatkozó tavalyi előrejelzésüket másfél, illetve három százalékra. Az 1985 óta viszonylag pontos prognózisokat adó hivatalos Kína is elbizonytalanodott, s már az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai szereplő, a kínai jegybank sem mer jóslásokba bocsátkozni.

Mindazonáltal egy e heti hivatalos felmérés szerint Kína feldolgozóipara vérszegény növekedést mutatott az elmúlt hónapban, holott februárban még a teljes összeomlás jeleit mutatta a járvány miatt. A fellendülést támogatja a pekingi kabinet kedden bejelentett több mint háromezermilliárd jüan (423 milliárd dollár) értékű rendkívüli élénkítő csomagja a kisvállalati szférának. A jegybank mindezt még megfejeli egy ezermilliárd jüanos (141 milliárd dollár) csomaggal, amelyből a kis- és közepes méretű pénzintézetek részesülhetnek tartalékalapjuk csökkentése érdekében. Mindez a kis- és közepes vállalatok hitelfelvételét könnyíti meg. A kormány ugyancsak 117 milliárd jüant (16,4 milliárd dollár) bocsátott rendelkezésre pénzügyi támogatásként a koronavírus elleni harcra.