Nemzeti kézben jó a közmű

Befektetői érdekeket szolgál az euró­pai uniós energiacsomag, amelyet márciusban fogadott el a parlament — írja a Századvég. A gazdaságkutató szerint a magyarok többsége nem adná ki az állam kezéből az energiapolitikát az uniónak.

Fotó: Éberling András

A magyar emberek inkább nemzeti, mintsem uniós hatáskörben tartanák az energiaellátást – mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egy általa végzett közvélemény-kutatás alapján. Az ezer fő megkérdezésével készült dokumentum apropóját a Tiszta energia minden európainak című javaslatcsomag adta, amelyet márciusban fogadott el az Európai Parlament. Az új jogszabály elfogadása felgyorsítaná az euró­pai energiaunió létrejöttét. Az ­uniós döntéshozók elégedetlenek a tagországok villamosenergia-piacainak összekapcsolódási ütemével, ezért a következő évekre nagy mennyiségű határon átnyúló vezetékbővítési beruházást írnak elő – írta a Századvég. Hozzátették: a csomag a nemzeti szintű szabályozói intézkedések alacsony teljesítményét tartja a liberalizáció és a piaci integráció fő akadályának például azért, mert a koordináció nélkül végzett állami beavatkozások a beruházók kedvét szeghetik.

A jelenlegi uniós vezetés a megoldást – sok más területhez hasonlóan – a nemzeti szabályozói hatáskörök csökkentésében látja. Ezzel azonban olyan szereplők dönthetnek majd ellátásbiztonsági kérdésekben, akik nem rendelkeznek társadalmi felhatalmazással, és így nem vállalnak felelősséget döntéseik következményeiért. Ha pedig a piacok ellenőrzési joga nemzeti kézből uniós fennhatóság alá kerül, azzal félő, hogy megerősödik a domináns országok és azok vállalatainak érdekérvényesítő képessége – tartja a Századvég, amely kiemelte: a beavatkozás súlyosan és visszafordíthatatlanul csökkenti a nemzetek szuverenitását. A közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a magyar felnőttek kétharmada (67 százaléka) nem ért egyet a szabályozói hatáskörök áthelyezésével.

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb válaszadó szerint a magyar állam és szervezetei képesek a legjobban garantálni a megfelelő szintű ellátásbiztonságot. A véleménnyel rendelkezők 80 százaléka szerint a szabályozás uniós hatáskörbe kerülése mellett közepes vagy nagy kockázatot jelent az energiaimport növekedése és a külföldi tulajdonú vállalatok arányának emelkedése is az ellátásban.

Fotó: Éberling András

Az eredmények szerint a magyar lakosság az államtól várja el, hogy megfelelő szabályozással védje a fogyasztói érdekeket az energiapiacon, és biztosítsa a folyamatos ellátást. A szabályozói hatáskörök nemzeti kézben tartásával az energiaimport és a külföldi tulajdonú cégek aránya elfogadható mederben tartható, ami támogatja a kormány patrióta gazdaságpolitikáját – emelte ki a kutatóintézet. Míg a Tiszta energia minden európainak javaslatcsomag azt igéri, hogy a fogyasztót helyezi a középpontba, ezzel szemben befektetői érdekeket szolgál, miközben csökkenti a nemzeti érdekérvényesítő képességet – emelték ki. Érdekünk, hogy a kritikus infrastruktúra nemzeti kézben maradjon.